Most akkor van energiamegmaradás?

[TinyAngel]

Sziasztok!

A klasszikus fizikában a legáltalánosabb esetben az energiamegmaradás az az idő homogenitásából vezethető le, azaz azért van energiamegmaradás, mert az időt ott homogénnek vesszük. Azonban a relativitáselméletben az idő nem homogén. Szóval akkor energiamegmaradás sincsen? Ha az energia-impulzus tenzor divergenciáját vesszük, akkor sem jutunk megmaradó mennyiségre.

[dgy]

[rasta27]

Hali Dávid vagyok.Halottam néhány videóban, hogy az ősrobbanás utáni anyag képződést úgy jellemezték, hogy létre jött az anyag ill. kicsit kevesebb antianyag,oly menyiségben, hogy végül "hagyományos" anyag maradt fenn amit ugye láthatunk most is, más videókban pedig amikor eljátszottak a tágulás vissza pörgetésével pl: Hawking videójában ott azt mondja a prof. hogy ha összeadjuk az anyagot amit látunk az univerzumban akkor éppen nullára jön ki.Hogy is van ez? Köszi a válaszokat

[Rigel]

[Rigel]

[Rigel]

[dgy]

Ajaj, a helyzet sokkal bonyolultabb...

A Laci által leírt koncepcióban szereplő fogalmak közül az áltrelben nem definiálható a gravitációs energia, de ami ennél is durvább: nem létezik a térfogati integrál sem.

Tehát teljesen téves, a klasszikus fizikából ránk maradt elképzelés az, hogy a térben eloszló anyag alapján valamiféle térfogati integrállal számítjuk ki az adott ponton tartózkodó anyagdarab által érzékelt potenciális energiát. Ilyesmi egyszerűen nem létezik. Az Einstein-egyenletekben a lokális energiasűrűség és a nyomás szerepel a gravitáció forrásaként, és nem az integráljuk: a téridőt a helyi anyag helyben görbíti.

Másrészt az energiasűrűség és a nyomás a skalármező esetén (ahol értékük egymás minusz egyszerese) sem ejti ki egymást, ugyanis nem szabad őket összeadni. E mennyiségek az energiaimpulzus-tenzor más-más komponenseiben szerepelnek, így az Einstein-egyenletrendszer más-más tagjaiban lépnek fel forrásként. Ahogy egy vektor sem lesz nullvektor attól, hogy komponenseinek algebrai összege (valamelyik koordinátarendszerben) nulla, az energiatenzor térgörbítő hatása sem tűnik el attól, hogy az energiasűrűség és a nyomás algebrai összege nulla.

Most el kell mennem, később majd részletesebben leírom.

dgy

[dgy]

Az anyag és az antianyag viszonyáról holnap (március 12. csütörtök 17 óra) lesz egy érdekes előadás az Atomcsill sorozatban (helyszín: ELTE TTK Északi tömb, 1117 Bp Pázmány Péter sétány 1/a, 0.83 terem).

Sótér Anna (korábban ELTE, majd CERN, most Max-Planck-Institute of Quantum Optics, Garching, BRD):
Mérlegen az antianyag

A részecskefizika szerint minden elemi részecskének van egy antirészecske "tükörképe", amelynek töltés-jellegű tulajdonságai (mint az elektromos töltés) ellentettjei az eredetinek, míg minden más fizikai paramétere - így pl. a tömege is - pontosan megegyezik vele. Hasonlóságukból arra következtetünk, hogy azonos számban keletkeztek az Ősrobbanás során, a mai Világegyetemet észlelve viszont döntő többségben "közönséges" anyagot látunk magunk körül, antianyagot sehol. Mi az oka ennek az asszimmetriának? Talán van valami általunk nem észlelt különbség a két fajta részecske között, amely a "rendes" anyag javára döntött? Antiprotonokat eddig csak nagyon kis mennyiségben állítottak elő a világ részecskegyorsítói, ezért fizikai paramétereinek mérése kihívásokkal teli. A CERN egyik munkacsoportja több magyar kutató részvételével az antiproton tömegét mérte meg nemrég a proton tömegéhez hasonló pontossággal. Tömegkülönbségre még nem derült fény.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Élő közvetítés a weben: http://www.galileowebcast.hu

dgy

[szabiku]

[dgy]