kozmoforum.hu

Írok egy scifit:
Időtlen ideje tökéletes csend honolt nálunk. Egyszer csak tök váratlanul megtörte e csendet egy jókora impulzus. Szerencsére felvettük a képét, a formáját, majd tüstént elővettük a Fourier-analizátorunkat, az impulzus kielemzése céljából.
Analizátorunk gépies hangon közölte:
1., Ezt az impulzust rengeteg hullám alkotja.
2., E hullámok öröktől fogva léteznek - és létezni is fognak, amíg Világ a Világ - tehát örökkön-örökké.

Megkérdeztük Fourier-analizátorunkat, hogy honnan vette ezt. Így válaszolt:
- Kisilabizáltam.

[quote="Rigel"]Jótanács: ha van egy jól fizető állásod, akkor ne add fel az írói karrieredért.../quote]
Eddig se tettem, de ha megérem a nyugdíjkort, vsz. intenzívebben folytatom a kicsi-scifi írást - "Vak tyúk is talál szemet" címszóval, holott tisztában vagyok vele, hogy "Sok lúd disznót győz".

Emil, megkérdezhetem, hogy hány éves vagy?

Emil meséje nem is akkora marhaság. Képzeljétek el a következő változatát: csóró vagyok, nem tudom kifizetni a villanyszámlát, ezért kikapcsolják a lakásban a villanyt. De tudom, hogy egy hónap múlva jelentős mennyiségű pénzhez jutok, akkor majd visszakapcsoltatom. A majdani lámpafény a Fourier-analízis szerint számtalan (térben és időben végtelen) szinuszhullám összege - ezek szerint ezek a hullámok már most is itt vannak körülöttem, csak épp a jelenlegi sötétséggé interferálják össze magukat... No de nem hiába tanultam optikát és elektronikát: a villanykörtét körülveszem egy olyan szigetelő anyaggal, aminek a törésmutatója frekvenciafüggő (pl közönséges üveggel, lásd a prizmát) - ez a rajta áthaladó szinuszhullámokat frekvenciától függően más-más fáziskéséssel engedi át. De igazából elegendő egy színszűrő is, ami bizonyos frekvenciatartományban elnyeli vagy csak gyengíti a fényt. Így a rendszeren átjutó hullámok már nem nullára interferálnak, a szobában megjelenik a fény, és én vidáman elvégezhetem azt a munkát, amiért a jövő hónapban megkapom azt a pénzt, amivel majd annak idején visszakapcsoltatom a villanyt... A berendezés tulajdonképpen időgépként működik: fényt és pénzt importál a jövőmből a jelenembe.

A következő hónapban aztán bevadulok. Megbeszélem magammal, hogy jövő szombat este, a lottóhúzás után a kihúzott számokat kódolva fogom felvillantani a lámpát. Most persze sötét van, de a jövő héten keltett, térben és időben végtelen szinuszhullámok ma is itt vannak körülöttem - a már bevált módon fáziskülönbséget keltve köztük fényt csinálok, és ennek a fénynek a villogásából kiolvasom a jövő heti lottószámokat. Aztán galád mosollyal kitöltöm a szelvényt - és innen kezdve sohasem fenyeget a villany kikapcsolásának réme.

Társuljunk! Az első lépésben százezer forintot kérek a megfelelő fázistoló anyag beszerzésére. A jövő héten aztán osztozunk a nyereményen. Ki van benne?


Ajánlott irodalom (csak a probléma megoldása után ér elolvasni!):

Gna:dig Péter: Bevezetés a disztribúcióelméletbe és fizikai alkalmazásaiba
Tankönyvkiadó, Bp 1981
II. függelék, R. Hagedorn nyomán
http://www.bolyai.elte.hu/download/eloa ... dig_II.pdf

dgy