kozmoforum.hu

Feltételezhető, hogy a szupernóva-robbanások többsége, közel sem olyan szimmetrikus mint azt gondolnánk. Ebből egyrészt az égbolton visszamaradó nyomokból, lehet következtetni (különböző magasabb rendszámú elemek, izotópok eloszlása a robbanás utáni felhőben), másrészt egyes modellek szerint a kezdeti aszimmetria (sűrűségkülönbség) kezdeményeiben megszaladó nukleo-szintézis indítja be a kritikus ponthoz érkezett csillag robbanását. Ezzel kapcsolatban merül fel pár kérdés:

- A robbanás után visszamaradó objektumok (neutroncsillag, fekete lyuk) mozgására, arányaiban milyen hatással van ez az aszimmetrikus esemény? (Egyes modellek szerint akár 1000km/s sebességgel is kilökődnek ki a saját rendszerükből)
- Galaxisunkban akár száz millió(!!) ilyen égitest is létezhet, statisztikailag mekkora az esélye annak, hogy egy ilyen 'lövedék' neutroncsillag, vagy fekete lyuk a naprendszerünk közelébe kerüljön?

Update: Közben végeztem egy gyors számítást, elég érdekes adat jött ki. Következő bemenőket vettem: 100millió neutroncs.,blackhole, 100km/s-os átlagos sebességgel. Azt kaptam hogy a naprendszer 4 mrd éves össztörténete során kb 20% esély volt rá hogy legalább egyszer 1 fényévnél (a naprendszer elméleti határa) közelebb kerüljön hozzá egy ilyen cucc. ( a tejútat egy 100k ly x 100k ly x 16k ly méretű idealizált lencseszferoidnak vettem)

Látom nincsenek itt csillagászok, de azért kíváncsi lennék, hogy mennyire lehet jó ez a becslés. Ha igaz, ez azt jelentené, hogy kb 20mrd évenként (tudom hogy a mienk csak 10ig érdekes..) szinte biztos hogy egyszer összebolondítja a naprendszert egy ilyen szörny.