Egy laikus kérdés ami,foglalkoztat

[dgy]

apinak:
Bocs, hagyjuk a Bohr-modellt.

Azt akartam hangsúlyozni, hogy a fémekben vagy más vezetőkben mozgó, merő megszokásból "elektronnak" nevezett kvázirészecske nem azonos az atomok elektronhéjában kötött vagy a katódsugárcsőben szabadon repülő, ugyanolyan nevű részecskével.

triásznak:
A virtuális részecske tömege képzetes is lehet, ezért c-nél gyorsabban is mozoghat.

dgy

[morcos]

DGY-től szeretném megkérdezni: Azt tudjuk hogy a Higgs mező ad tömeget a részecskéknek. A Higgs bozonnak pontosan mi a szerepe ebben? Ő közvetíti a kölcsönhatást? Erőhordozó részecske? Eltérő információkat olvasni erről.

[G.Á]

A Higgs-mechizmusról olvashatsz például az topikban.

[triasz]

[api]

[api]

[triasz]

[dgy]

A hipotetikus tachion szabad részecske, alapállapotban képzetes tömeggel és c-nél nagyobb sebességgel. Egy elektronnak szabad állapotban valós (pozitív) tömege van, és c-nél lassabban mozog. Két kölcsönhatási lépés között rövid ideig előfordulhatnak olyan virtuális elektronok, amelyeknek (a kölcsönhatás pillanatában is szigorúan érvényesülő energia- és impulzusmegmaradás miatt) olyanok az energia- és impulzus-adataik, fogy a tömegük négyzetére () negatív érték jön ki, ezért formálisan képzetes tömegűek, és c-nél gyorsabbak. De ez csak rövid ideig áll fenn (minél nagyobb a formális virtuális tömeg és a szabad tömeg közti különbség, annál rövidebb ideig), aztán egy újabb kölcsönhatási lépésben ez a virtuális állapotú részecske eltűnik. Ha itt vége a kölcsönhatások sorozatának, akkor a most kirepülő részecskék már "tömeghéjon" vannak, és persze c-nél lassabbak.

Mondhatjuk azt is, hogy a/ tachionok nincsenek, mert még senki sem látta őket, b/ virtuális részecskék sincsenek, mert nem jönnek ki a kölcsönhatási tartományből, ezért ők sem láthatók. Mondhatjuk, hogy az egész csak matematikai trükk. Pontosabban egy bonyolult, a valóság mérhető tényeit jól visszaadó matematikai számítási módszer képszerű megjelenítése. Mondhatjuk.

De ugyanezt majdnem az egész fizikára is elmondhatjuk. Hiszen elektront sem látott senki. Sőt erőt és impulzust sem, az elektromos térerősségről nem is beszélve. Mindezek a fogalmak csak a valóság mérhető tényeit jól visszaadó matematikai számítási eljárás megszemélyesített és névvel ellátott szemléltető eszközei. Mondhatjuk.

dgy

[api]

[G.Á]

Én úgy tudom, hogy (+---) -> (-+++) előjelváltás tényleg történhet bizonyos megoldásoknál, de (2,2)-es téridőbe való átmenetről nem tudok.