Tul sok ez igy egyszerre. Ha lehet elösször beszeljünk csak arrol hogy a kezem berakom a fekete lyukba. A feklämpäkat meg hogy mi törtenik a ket ürhajoval a lyukban azt meg hagyjuk kesöbbre. Ok vetten hogy nem lehet kör es elipszis pälyära ällni olyan közel, de nem ez volt a mondanivalom lenyege. De akkor fogalmazzunk pontosan. Ragaszkodok a szupermassziv fekete lyukhoz mint mindig mert nem akarok az arapälyerökkel bajlodni. Az esemenyhorizonthoz nagyon közel körpälyära szeretnek ällni, ami nem lehet, ezert a körpälyätol a legkevesbe elterö, elnyult parabola pälyät välasztom. Fejem a szingularitas fele van. 183cm vagyok. Ha fölemelem a kezem kB 230 cm-re tudom nyujtani a padlotol. Most mertem meg!

Na tehät! Zuhanok ezen a pälyän, kinyujtom a kezem a fejem föle, de meg nem erem el a horizontot. Kenyelmesen vissza rudom huzni, mint ha csak a Nemzetközi Ürällomäson lennek. Aztan ujra kinyujtom a fejem föle. A pälyämbol adodoan szep lassan elerem az esemenyhorizontot, majd ahogy haladok a pälyän a kezem egyre jobban bele log a fekete lyukba. A kezemnek azt a reszet ami mär egyszer beleert a lyukba, kihuzni mär soha nem fogom tudni. Inerciarendszerben nem szakadhat le a kezem es bär mikor vissza tudom tenni a testem melle. Meg valami az esemenyhorizonthoz. Nyäron folvetettem hogy minden test c vel esik ät rajta. Most Ismet lättam pär hozzäszolässal koräbban ezt. DGY azonnal cäfolta. Itt kell meg valahol kennie a hozzäszoläsänak, Azt irta hogy többen kiszämoltäk mär hogy nem eri el egy test sebessege a horizontnäl a c-t. Hogy megkora a sebessege az függ az elözmenyektöl. Megjegyzem pär napja leirtam az esemenyhorizont definiciojat ebben a topikban. Nem is szükseges hozzä a behullo test pillanatnyi sebessegenek c-nek lenni a horizontäl.