Fekete lyuk

[Zsolt68]

[api]

[=^.^=]

> hátulról éri utol (a trajektóriáját a saját múltja felől közelítve metszi)

Lol

[=^.^=]

Nem is az. Az indoklást figyeld. Azért látod a hátad mögött, MERT A MÚLTBÓL JÖN.
Ha valaki belevilágít lámpával a szemedbe, akkor azt a tarkóddal látod, mert korábban kapcsolta fel a lámpát, mint ahogy megérkezik a szemedbe (tarkódra).
A szemeddel csak a jövőből érkező sugarakat látod.

[G.Á]

Én soha nem olvastam végig részletesen relativisztikus "mit látnánk" számításokat, de megpróbálom ismertetni azt a keveset amit másodkézből ismerek.
Azt viszonylag könnyű szemléletesen leírni, hogy mit látunk miközben közeledünk a feketelyukhoz.
Az egyik lényeges dolog, hogy míg a közönséges (lapos) téridőben az objektumok körülbelül N-szer akkora szög alatt látszanak, ha N-szer közelebb megyünk hozzájuk. A feketelyukak látszólagos mérete sokkal gyorsabban növekszik, és bizonyos számítások szerint már akkor kitöltik a látómezőnk felét, amikor még el sem értük az eseményhorizontot.

Ahogyan közeledünk az eseményhorizonthoz, úgy az "előttünk" lévő feketeség a látóterünk egyre nagyobb hányadát takarná ki.
Eközben mindaz az a fény amit látunk, egyre fényesebb és kékebb lenne, ahogyan a hátunk mögötti egyre kisebb térszögben látszódna.
Feltehetően látnánk egy adott ponton egy gyors vörös-sárga-fehér villanást, amit a háttérsugárzás doppler-eltolódása miatt észlelnénk.

Szemléltetések:


Releváns számolásokhoz kiindulópont lehet:

A kérdés amit itt tárgyalni akartok, az viszont az hogy több objektum is belép az eseményhorizontba, úgy hogy legalább az egyik fényforrás is, illetve hogy az utóbbi mit látna.
Ennek csak egy kis részét vagyok képes tárgyalni:
Használjuk a GP-koordinátázást, vagyis

-ot. A fényre , és az intuíciónk építésének kedvéért, csak a radiálisan haladó fényt tekintjük.

ez átalakítható,
.

Végeredményben:
ahol a pluszminusz attól függ, hogy kifelé, vagy befelé megy-e a fény. Jól látható, hogy az eseményhorizonton a kifelé menő fény sebességére nullát kapunk, azon belül pedig mindkét fénysugár befelé halad.
Ami még első olvasásra meglepő lehet, hogy maga a fényforrás is a fénysebességnél gyorsabban mozoghat. Ezt Schwartzschild-koordinátázásban is be lehet látni.
Mindezek azonban nem igazán meglepőek, ha nem felejtjük el, hogy a c a fénynek csak a lokális sebessége.

[=^.^=]

[Zsolt68]

[István]

[Zsolt68]

[Zsolt68]