Az egyiket fel kell adnod. Nekem igazából mindegy, melyiket. Ha mind a kettőt fenntartod, akkor a fejedben lesz az ellentmondás.
Nem kell feladni!
A feny minden iränyban c-vel terjed. Ha felvilägitasz egy lämpäval a feny mindig c-vel fog terjedni. Igazäbol nem is törtenik semmi velle, megy a sajät tempojäban es különbözö magassägokban különbüzö frekvenciäkat fognak merni mert különbözö utemben järo oräkkal merik. De a feny ugyan abban az ütemben megy es ugyan az a frekvenciäja. A Nap mellett elhajlo feny se lassul vagy gyorsul. Vegig ugyan abban a tempoban megy. Az hogy a fekete lyukban is mindket iränyban c-vel megy a feny, meg se tud kijönni belöle, ez egy hasonlattal könnyen beläthato. Kepzeld el hogy egy fekete lyuk esemenyhorizontja mäsfelszeresenek erinttesevel probälsz egy fenysugarat az elötted levö vegtelenbe juttatni. De a teridö görbülete miatt az mindig a lyuk körül visszakanyarodik. Akär hänyszor megcsinälod, mindig visszater a fenyjel. Pedig a feny mindig c-vel halad. Ha c-nel nagyobb sebesseggel tudnäl valamit azon a pälyän küldeni- akkor annak a pälyäja mär az elötted levö vegtelenbe menne. Pont ez van az esemenyhorizont alatt is mär kicsivel. A sugär iränyban kifele tarto fenyjel, mär nem eri el a horizontot ha nem a szingularitäs fele halad az erös teridö görbület miatt. Pedig vegig c-vel halad, de sugär iränyban kifele jutni csak c-nel nagyobb sebesseggel lehet.