Fekete lyuk

[api]

[triasz]

Szép szavak az ergoszféra meg az eseményhorizont is, csak 63 oldalon úgy folyik róluk a beszélgetés hogy nincsenek definiálva. Szerintem azok vannak többségben az oldalon, akiknek hiányos a tudásuk ezekkel kapcsolatban. Gyorsan ide is sorolnám magam is. Már nyáron felvetettem én is hogy milyen lehet az eseményhorizonton átmenni, és szerettem volna egy pontos részletes difiníciót az eseményhorizonthoz, de nem igazán jött meg. Stephen Hawking szerint súlyos tévedés úgy gondolni a fényre mint egy darab kőre, amit ha az eseményhorizonton belülről próbálunk kidobni a lyukból, akkor az egyre lassul, meg áll, majd visszafordul. A fény végig c-vel fog menni. Csak a horizonton belül már olyan erős a téridő görbülete, hogy a sugárirányban kifelé induló fény még is befelé halad. Az eseményhorizont lenne az a hely, ahol még nem haladna befelé, de el se tudja hagyni azt. 1936-ban Oppenheimer relativisztikus értelmezése alapján. Egy beeső űrhajós pontosan tudni fogja hogy át ment a horizonton (már ha még életben van), mert az űrhajónak abból a tarományából ami már átért a horizonton, nem juthat fény és semmi más se az űrhajó hátuljába. Viszont az eseményhorizontig egy szupermasszív fekete lyuknál feltételezhetően zavartalanul belátható az űrhajó, az elejétől a végéig. Ezek után érdkes lehet szerintem megbeszélni hogy milyen kölcsönhatások maradhatnak fönn, egy fekete lyukban lévő űrhajóban és utasában, ha az atomjai között hátrafelé, a fény se terjedhet. Az ergoszférát is jó lenne a magamfajta laikusnak elmagyarázni hogy mi is pontosan. Van pontos határfelülete mint a fekete lyuk eseményhorizontja? Miben külőnbözik a nem forgó fekete lyuktól? A Nem forgó fekete lyuktó ltávolodva egyre kisebb a gravitáció, egyre kissebb a gravitációs vöröseltolódás, egyre gyorsabban járnak az órák, talán a forgó fekete lyuknál is hasonló képpen, de a forgástengely irányában azt gondolom hogy biztosan. Tehát mitől olyan más ez az ergoszféra mint az álló fekete lyuk?

[api]

Nézd meg ezt.

[triasz]

Köszönöm! Ez valóban elkerülte a figyelmemet.

[srudolf]

Szia Macsek
Keress rá a Kruskal-Szekeres koordinátázástra amit DGY írt, hasonlít a specrelben alkalmazott Rindlerrel, egyszerű megérteni és grafikusan is nagyon szemléletes. A Rindlerről már volt itt szó.

innen egy idézet:
Kruskal–Szekeres coordinates have a number of useful features which make them helpful for building intuitions about the Schwarzschild spacetime. Chief among these is the fact that all radial light-like geodesics (the world lines of light rays moving in a radial direction) look like straight lines at a 45-degree angle when drawn in a Kruskal–Szekeres diagram (this can be derived from the metric equation given above, which guarantees that if {\displaystyle dX=\pm dT\,} dX = \plusmn dT\, then {\displaystyle ds=0} ds = 0).[1] All timelike world lines of slower-than-light objects will at every point have a slope closer to the vertical time axis (the T coordinate) than 45 degrees. So, a light cone drawn in a Kruskal–Szekeres diagram will look just the same as a light cone in a Minkowski diagram in special relativity.

[=^.^=]

[Zsolt68]

[=^.^=]

Ott valóban nem lehet, mert minden (épeszű) rendszerben a horizont fényszerű.
Beljebb viszont lehet ácsorogni, abban az értelemben amelyikben én pl ücsörgök a széken most.

[api]

[api]