Dávid Gyula kérdések

[Macska Bonifác]

[G.Á]

Nem értek hozzá igazán, de azt hiszem hogy a mágneses monopólusok tömegére felső korlátot lehet meghatározni, és ez a felső korlát esik a Planck-tömeg nagyságrendjébe.

A konkrét összefüggés alakja nem túlságosan bonyolult formában olvasható például itt: .

[G.Á]

[G.Á]

[Zsolt68]

[G.Á]

[takacs.ferenc.bp]

Az elemi részecskék felsorolásában ott van a foton is, mint egész spinű részecske.

Amikor a spinről olvastam, akkor azt tudtam meg, hogy az egész spinű részecskéknek páratlan spin állapotuk van, és a nulla is közöttük van. Ezt az információt egészen eddig nem próbáltam egybevetni a megelőző mondattal, de most felötlött bennem, és nem tudom hova tenni.

Ahogy rákerestem, a cirkuláris polarizációt feleltetik meg a foton spinjének, úgy mint jobbra, és balra cirkuláris polarizáció. A problémám a nulla spinű foton hiánya, mivel a spinállapotokról azt írják, azonos valószínűséggel fordulnak elő. Van nulla spinű foton?

Ui: További keresgélés után azt találtam, hogy a foton nulla tömege vezet olyan degenerációhoz, ami kizárja a 0 spin állapotot, jelentsen ez akármit is. Így persze elképzelhető, hogy a Coulomb erőt megvalósító lassabb virtuális fotonoknál van nulla spinű állapot.

[takacs.ferenc.bp]

Továbbra is próbálom megérteni a spin viselkedését.



Azt írja: "Ha a kísérletet töltött részecskékkel végezzük (mint az elektron), akkor a Lorentz erő egy körbe hajlítja a pályát (ciklotron mozgás). Ez az erő semlegesíthető egy megfelelő erős elektromos térrel átlósan (diagonálisan) irányítva a részecske pályájára."

Szerintem inkább az elektromos erőtér teszi lehetővé a spin érzékelését, mivel a szabad elektronnak a kötöttel ellentétben nincs pálya menti momentuma, így nincs is mihez viszonyulnia az elektron spinjének. Ha nem lenne elektromos tér, akkor minden elektron egyformán reagálna a mágneses térre. Már a mágneses térbe való megérkezéskor beállnának a mágneses tér irányába, és a továbbiakban pontosan ugyanolyan pályát írnának le, amíg a mágneses tér hat rájuk.

A fény esetében a spint tudjuk viszonyítani a haladási irányhoz. Egy nyugvó (nem fénysebességű) részecskének viszont nem értelmezhető a haladási iránya (az nem invariáns). Egy összetett rendszer esetén az egyes összetevők spinjei önmagukban is viszonyulnak valahogy egymáshoz, de egy elemi részecskénél létre kell hozni a viszonyítási alapot, például a fenti szabad elektronnál egy erős elektromos térrel. Az elektromos térnek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy ellent tudjon állni a spint forgatni akaró mágneses térnek.

Úgy gondolom, hogy a Stern-Gerlach készülék mágneses tere már az atomok belépésekor befordítja az atomokat a mágneses tér irányába (általában z tengelynek veszik). Ez gyorsabban lezajlik, mint az atomok további haladó mozgása. És ezután már a haladás közben egyrészt a mágneses tér síkjában folyamatosan forgatja az atomot (ami észlelhetetlen), másrészt az atom összes saját mágneses momentumának megfelelő mértékben eltérül az inhomogén mágneses térben a z tengely mentén. Ez az összes mágneses momentum pedig a részecskék pályamomentumaiból és a spinjeiből tevődik össze. A spin és a pályamomentumok viszonya nem változik az áthaladás alatt, ezért az eltérülés diszkrét sugarakra bontja az atomokat a spin állapotnak megfelelően.

Jól gondolom?

[Zsolt68]

Közönséges körülmények között a hétköznapi emberek 3 halmazállapotot ismernek: szilárd, folyadék, gáz és gőz.
(A gőz nagy nyomáson kondenzál, az ideális gáz viszont nem.)
Néhányan esetleg hallottak a negyedik halmazállapotról is: plazma.

Extrém körülmények között az anyag további állapotai fordulnak elő: fehér törpe, neutroncsillag, szingularitás. Szerintem ezeket is halmazállapotnak lehet tekinteni.

Ezt az elgondolásomat alátámasztja az a szemlélet, amely szerint halmazállapot helyett fázisokról beszélnek néha. Például az olvadáspontnál a szilárd és folyadék fázis (halmazállapot) együtt van jelen-
A szilárd anyagnak több fajta fázisa is lehetséges, például a grafit és a gyémánt.
Viszont bizonyos körülmények között a halmazállapotokat megkülönböztethetetlennek tekintik, és ott véget is ér az elválasztó volnal a fázisdiagramon.

Hány fajta halmazállapotot ismerünk?
Esetleg van még valami a plazmán túl? Sugárzások?

[G.Á]