Kedves D.Gy.Tanár úr!
Évekkel ezelőtt olvastam az egyik időjárási portálon (Időkép) olyan cikkeket, amelyek az ún. "Delayed Choice Quantum Eraser" (Késleltetett választásos kvantumradír kísérlettel) foglalkoztak. Kvantum radar, vagy radír? (már nem emlékszem pontosan). A cikkeken és a saját tervezésű kísérleteiken aztán úgy emlékszem, több évig dolgoztak, és egy hosszú videót is láttam erről, de most a lényegre koncentrálok.
Szóval, mint utólag számomra kiderült, az Időképesek nem csak magyarul, hanem angolul is publikáltak, igaz, nem lektorált és nem szakmai folyóiratban (ArXiv.org). Ebben a cikkben teljesen más megközelítésből mutatták be a kérdéskört, és a Késleltetett Választást (...Delayed Choice). A cikk itt van -
De amit az egészből ki szeretnék emelni, hogy a több ezernyi vitatott értelmezés helyett egy (számomra) látványosnak tűnő "huszárvágással" emelkedtek felül (látszólag?) a "melyik volt előbbb - Tyúk vagy Tojás" problémáján, és a következőt feltételezték (ha jól értettem), azt állítják hogy -
- Alapvetően rosszul közelítjük meg a "Delayed Choice" kísérletek kérdéskörét, mert mindig abból indulunk ki, hogy mit lát a kísérletező személy, és hogy a kísérletező mit érzékel az események "egymás utániságából".
- Ehelyett sokkal célszerűbb volna relativisztikusan tekinteni az egészet, méghozzá éppen a kísérleteben részt vevő, összecsatolt fotonok "szemszögéből", vagyis vonatkoztatási rendszeréből nézve.
- És Voilá! - A fotonok fénysebességgel tejednek, teljesen függetlenül attól, hogy csatolt fotonpárról, vagy magányos fotonról van-e szó.
- Vagyis a foton(ok) számára nem létezik sem térbeli távolság, sem idő nem szükséges számukra ahhoz, hogy elérjék bármely detektor-ernyőt a D0 és a D1..D4 közül, még pontosabban, mind az idő, mind a távolság zérus
- Innentől kezdve amit a kísérletező (nem relativisztikus, fénysebességnél lassabban mozgó) szemlélője megél, az tulajdonképpem egy illúzió egy olyan dimenzió megjelenése miatt, amit a rendszerben a főszereplő foton helyett csak ő képes érzékelni (mármint, az időt)
-És az egész eben a pillanatban letisztul. A helyi szemlélő számára közelebbi, a Signal foton által rövidebb idő alatt elérhető D0 detektorernyő, és a távolabb lévő, később elérhető Marking- vagy -Erasing szerepet betöltő optikai rendszer D1,D2 és D3,D4 ernyői a fotonok számára ugyanolyan közel vannak (zérus távolság), és ugyanannyi idő alatt érhetőek el (zérus idő).
- A foton számára még az is teljesen irreleváns, hogy "kettévált-e" pl. egy kvantumcsatolt párkeltés során. Másképp megfogalmazva - a foton relativisztikus vonatkoztatási rendszeréből nézve mind az idő- mind a térbeli távolságok megszűnnek, a foton a keletkezése pillanatában elnyelődik. És ebben a megközelítésben teljesen mindegy, hogy közben hány "alteregóra" bomlik, illetve, hogy azok milyen hosszú, komplex tükrös-nyalábosztós, BBO kristályos-detektoros rendszeren haladnak végig.
- Márpedig az objektív világegyetem - ha létezik ilyen- akkor minden vonatkoztatási rendszerben azonos.
- Ebből következik, hogy ha a relativisztikus leírás helyes, akkor az a kísérletező megfigyelő számára is ugyanazt az eredményt adja, legfeljebb más tér- és időbeli eltlolódással.
Ez nekem tényleg úgy tűnik, mintha átvágták volna a Gordiuszi Csomót.
Tanár úr, mi a véleménye erről a megközelítésről? Mert ha csak egy kicsit is igaza lehet az Időképeseknek ebben, (már, ha jól értettem, amit leírtak), akkor az azért elég súlyos implikációkkal bír mind (általunk, halandó emberek számára) az ok-okozati implikációk rendszerére, mind pedig az ún. "szabad akarat" alapvetésire nézve.
Kíváncsian várom válaszát, és Boldog Új Évet Kívánok!
