Dávid Gyula kérdések

[api]

[dgy]

Az itt idézetteket továbbra is tartom. Ami ellen tiltakoztam, az az "erőmentes" tágulás egyenletes, "állandó sebességű" volta. Ez az, ami nem igaz.

De tényleg, mit csinálna egy erőmentes, ezért anyagmentes (mert minden anyag gravitál) világ? Az Einstein-egyenletek formális megoldása ekkor a tágulás nélküli, sztatikus Minkowski-tér. De tanácsosabb azt mondani, hogy nem tudjuk, vagy hogy a kérdés értelmetlen. Korábban volt már szó a Newton-féle vödör-gondolatkísérlettel és a Mach-elvvel kapcsolatban arról, miféle ellentmondásokra, paradoxonokra vezet az a kiindulás, hogy "vegyünk egy üres világot, amiben csak egy (vagy két) bolygó van." Becsületesebb bevallani, hogy erről semmi értelmeset nem tudunk állítani, hiszen minden fizikai tapasztalatunk egy anyaggal teli világegyetemből származik. Ugyanez igaz kozmológiai szinten is. Nem tudjuk, milyen lenne egy "üres" világ. A miénk tele van anyaggal, és természeténél fogva tágul.

Ebben az értelemben fennáll az analógia a természeténél fogva mozgó tömegponttal. A két jelenséget leíró konkrét függvények viszont mások, egyenletes tágulás nem létezik.

(Matematikailag persze bevezethetünk olyan "mesterséges" időkoordinátát, amelyben a tágulás egyenletes lesz. Ez azonban nem inerciaidő, és nem sajátideje senkinek. Ilyen időben számolva nem érvényes Newton első törvénye. )

dgy

[api]

És van itt még egy probléma. A magára hagyott testek Newtoni képe úgy adódik, hogy külön el tudtuk venni a rájuk ható erőket (mondjuk például a gravitáció forrásául szolgáló tömegeket), miközben megmaradtak a magukra hagyott testek tehetetlen tömegei. Az áltrelben egy üres univerzum már csak azért sem analóg ezzel, mert abból automatikusan eltűnnek a tehetetlen tömegek is. Hisz nem lehet szelektíven kidobni a forrástömegeket úgy, hogy egyszersmind ott is maradjanak, mint a gravitációt elszenvedő tehetetlen tömegek. Ezt az áltrelnek a tehetetlen és a gravitáló tömeg azonosságára épülő alapkoncepciója teszi lehetetlenné.

[lambertp]

Nem tudom, hogy jól értem, ill. látom-e a dolgot, de az univerzum létezésének alapja a tér, idő, anyag(energia) "szentháromsága". Ha bármelyiket képletesen elvennénk a triumvirátusból, akkor nem, hogy az univerzum nem létezne, de a másik kettő is értelmét veszítené. Az anyag nélküli téridő ugyanolyan értelmetlenné válna, mint az idő nélküli anyaggal megtöltött tér, és a tértelen idő, amelyikben kifejezhetetlen az anyag jelenléte. Mikor olvastam preb hsz-sát, pont azon gondolkodtam el, hogy a tér deformációja hozná létre az anyagot akkor még , ha létezhetne is üres téridő ami sík metrikájú mitől deformálódna, ha nincs benne anyag? Lehetséges-e az, hogy a triumvirátuson kívül még van valami amit nem ismerünk és szerves része a rendszernek, illetve még sem látom jól amit a tér, idő, anyag kapcsán írtam?

[prob]

[lambertp]

Mivel ez nem az a topic, ahol kettőnknek itt eszmecserét kéne folytatnunk, csak röviden. Véleményem szerint éppen rátapintottál az egyik legizgalmasabb, legpimaszabb kérdésre, hogy létezhet-e univerzum megfigyelő nélkül, ill. ki vagy mi számít megfigyelőnek. Magam részéről én nem értek egyet azzal, hogy a tér létezhet idő és anyag nélkül illetve nem tudom a "feltételek szerint" alatt mit értettél. Abban sem értek egyet, hogy az idő egy általunk önkényesen létrehozott fogalom annak ellenére, hogy nagyon rugalmasan kezelhetjük még is egy jól kifejezhető dimenziója a világegyetemnek. Attól, hogy bármilyen skálát alkalmazhatunk a mérésére akár olyat is amelyikben a világegyetem tágulása egyenletes attól még az "iránya" és folyamatossága állandó, szerintem.
Szép napot!

[lambertp]

Szia!

Szerintem amit írtál abban van megfigyelő, csak nem a rendszer teljes idejében van jelen. Ilyenek vagyunk mi is. Úgy tudom van olyan kutakodás vagy elmélet miszerint a megfigyelés nem csak a jelenben változtatja meg a dolgok állapotát, hanem a múltba is visszahat. Számomra nyitott a kérdés és sokrétű, pl, hogy
-A megfigyelőnek tudattal kell-e rendelkeznie?(amőba, cserebogár, ősember, homo sapiens)
-Mi számít megfigyelésnek?(vizuális megfigyelés, detektálás, tapintás, hallás, stb)
-Mi számít megfigyelőnek?(értelmes lény, akármilyen élőlény, akármilyen élettelen szerkezet, a puszta anyag, stb)
És az is nyitott kérdés számomra, hogy tényleg lehetséges-e, hogy megfigyelő nélkül nincs is vagy merőben más az univerzum.
üdv

[dgy]

[dgy]

[api]

Wheeler itt szóba került gondolatai jó magyar fordításban is olvashatók:
.
A 'Mai Fizika' 6. kötetében pedig Feynman adja elő a maga páratlan stílusában első éves hallgatóknak, hogy mi mindenre képes a fizikus, amikor bajba kerül, történetesen az elektron önmagára való visszahatása miatt a klasszikus elektrodinamikában. Vagyis, hogy miként jutott el ő az időben visszafelé terjedő sugárzáshoz.