Mindenféle laikus kérdés

[G.Á]

Itt most két alapvetően különböző dologról beszélsz.
Az egyik a fénysebességnél gyorsabb jelek küldése, amely a pillanatnyi ismereteink szerint nem lehetséges.
Gondolom a kvantummérést is ezzel kapcsolatban hoztad fel, de nincs hozzá sok köze.

(Egyébiránt, ha spekulatív választ szeretnél, el lehet képzelni olyan párhuzamos univerzumokat amelyeknél a fénysebesség nagyobb mint a miénkben.
Hogy ezek kapcsolódhatnának-e egymással, és ez vajon sértené-e a kauzalitást, az eldönthetetlen kérdés számolás híján)

A másik dolog ettől teljesen független, egy globális feltételt fogalmazol meg, amelyben az egyidejűség abszolút.
Vagy legalábbis kvantumos mérésekre az.

Habár a szelektív mérésekkel kapcsolatban bőven vannak még kérdések, de amennyire én értem ez nincs így.
Legalábbis ha az egyidejűség relativitásának a gondolatkísérletéből indulok ki, csak fényjelek helyett egy kiterjedt, és kétfelé haladó hullámfüggvénnyel, a vonat két vége helyett pedig két kölcsönható környezettel. Azt nem tudom, hogy ez a gondolatkísérlet mennyire helyes.

[Zsolt68]

Hogyan jön ki a gravitáció a feketelyukból?
Definíció szerint abból még a fény sem szabadulohat meg.
Több helyen olvastam és hallottam, hogy a gravitáció nem is kölcsönhatás (ne keressünk gravitont), csak geometria.
Rendben. Az anyag meggörbíti a teret - ott, ahol van. De attól távolabb hogyan görbíti meg? Akkor mégis kölcsönhatás szükséges a távolba hatáshoz...

[Macska Bonifác]

Szerintem sem kéne, hogy az eseményhorizont két oldalán levő dolgok hathassanak egymásra, akár gravitációval.
Egyik irányba sem.
(Bár az 1 irányú gravitációs hatás, az is mintha ellentmondana valami erőtörvénynek.)

[Rigel]

[Macska Bonifác]

Létezhetne olyan "hangyászcsapda tulajdonságú" térdiő, amely szép folytonos, sima.

Mittudomén az R^{1+1} síkon a fénykúpok úgy néznek ki, hogy mindig euklideszi 90 fokot zár be a két fényirány (átparaméterezhető?), és a fénykúp szögfelezőjének az iránya olyan egy P pontban hogy ha x(P) x-koordináta absz értékben jó nagy, akkor kb fölfelé mutat a szögfelező, x(P)=-1 esetén jobbra föl 45 fokos, x(P)=-1 esetén balra föl 45 fokos; a fényirányok meg ezeken a helyeken olyanok, az egyik függőleges, a másik (befelé) vízszintes. (Ez a pár feltétel szép simára kiterjeszthető. Persze ez a téridő semmilyen fizikai törvénynek nem felel meg)

Ekkor ha valaki véletlenül kívülről átlépi az x=1 vagy x=-1 egyeneseket, akkor nem tud már kijönni, de ha ügyes és nem lép a hangyacsapdába, akkor szabadon kóricálhat, akármelyik másik x értéket fölveheti akárhányszor.

Igen ám, de a gravitáció által létrehozott téridőkben az eseményhorizontok egyáltalán nem ilyenek. Ha valaki beleesik egy fekete lyukba, akkor pl az eseményhorizonton fénysebességre gyorsul, még beljebb meg még gyorsabb lesz. Vagy mittudomén. Úgy tudom, hogy nagyon rondák. Nem azok?

[Zsolt68]

Nemrég néztem a fekete fényről szóló előadást.
https://www.youtube.com/watch?v=gdRYKtIl-kw
Nem egészen értem, hogy mi kvantált és mi folytonos...

1. A hőmérsékleti sugárzás spektruma folytonos? Vagy egymáshoz nagyon közeli diszkrét frekvenciákról van szó?
2. Az oszcillátorok energiája kvantált - most az atomokról vagy a fotonokról beszélünk?
3. Miből származik a sugárzás? Az atomok hőmozgásából?

Próbálom értelmezni...
A gázok színképe vonalas. Az atomok mozgása miatt kiszélesednek a spektrum vonalak (Doppler). Mi a helyzet az atomok ütközésével? Olyankor gyorsulások lépnek fel és fékezési sugárzás keletkezhet. Persze ez esetleg elég ritkán fordul elő ahhoz, hogy észlelhessük?
Jobban érdekelne a szilárd anyagok hőmérsékleti sugárzása. Az atomok eléggé kötött helyen vannak (a diffúziótól tekintsünk el alacsonyabb hőmérsékleteken), viszont gyakran ütköznek a szomszédos rácspontokkal. Jól értelmezem, hogy az atomok hőmozgása okozza a sugárzást? Lényegében sztochasztikus fékezési sugárzásról van szó?
A spektrum valószínűleg az energiaeloszlás miatt van. Ha jól tudom, a Boltzmann-eloszlás egyrészt gázokról szól. Ugyanez érvényes a szilárd anyagokban is? Másrészt a képletekben energiaszintek vannak. Ezek szerint az említett oszcillátorok az atomok, amelyek lehetséges rezgési energiája kvantált?

[Zsolt68]

[Zsolt68]

Van még egy buta kérdésem...
https://youtu.be/aVkMLQfs4Sg?t=1264
Az adott elrendezésben a mágnes forgatása nem indukál feszültséget. Az erővonalak nem forognak együtt azok forrásával. Rendben.
(Ez nem az iskolában tanult indukció, mert a fluxus időben nem változik. Mágneses térben mozgó töltésekre hat az erő.)
Egykori fizika tanárom szavaival: értem, csak fel nem foghatom. Szóval értem is, meg nem is.

Engem ez a dolog az inercia rendszer szempontjából izgat. A forgás viszont nem inercia rendszer.
Változtassuk meg az elrendezést. Lineáris esetben elvileg mindegy, hogy a mágnest mozgatom, vagy a nyugvó mágnes mellett a fémet.
Persze a mágnesességről azt mondják, hogy az valami relativisztikus dolog.

Nézzük kicsitt nagyobb méretekben - kvázi linearizált forgás. Az egyenlítő környékén a mágneses tér 0,03 mT és a forgási sebesség hozzávetőleg 450 m/s.
Feszítsünk ki egy méteres fém szálat. Persze a mérőzsinórokat mágnesesen árnyékolni kell. A mágneses árnyékolás nem olyan tökéletes, mint az elektrosztatikus.
Elvileg 10 mV körüli feszültség keletkezik méterenként.
1. Mit fog mutatni a mérőműszer?
2. Ha a Föld forgásából így energiát lehet nyerni, akkor lassulni fog a forgás?
3. Ha lassul a forgás, mi lesz a perdület megmaradással? Talán gyorsulni fog a Föld keringése?

[Zsolt68]

Azt mondják, hogy az univerzum a fénysebességnél gyorsabban tágul. De ez nem probléma, mert a tágulás nem mozgás (keletkezik a tér).

1. kérdés
https://youtu.be/EwOn89-2Up8?t=4249
A fénysebességnél gyorsabb mozgás egy másik vonatkoztatási rendszerből nézve időutazás.
Ezek szerint megláthatjuk az univerzum kezdetét, a nagy bummot?

2. kérdés
Tudjuk, hogy a téridő tud görbülni (állítólag). Például nagy tömegek közelében összezsugorodik.
Vessük össze ezt az univerzum tágulásával...
Az iskolában azt mondják, hogy a nagy tömegektől távol vagyunk, ezért itt elég lapos a térgörbület.
Az univerzum tágulása nem azt jelenti, hogy globálisan egy alaposan meggörbült részben vagyunk, ami kezd kiegyenesedni? Mintha egy láthatatlan nagy tömegtől távolodnánk?

[G.Á]