Mindenféle laikus kérdés

[tuloktulok]

Igen, memrisztor az a "memzisztor". Amikor először hallottam róla, akkor még nem volt wiki oldala. Most jól megtanulmányozom és utána jövök a kérdésekkel!
Köszi a segítséget!

[G.Á]

[Macska Bonifác]

[dgy]

[somogyib]

Stephen Hawking: Einstein álma.

Kiemeltem a számomra meglepő mondatokat:

"A fekete lyuk a térnek olyan tartománya, amelybõl a fénysebességnél kisebb sebességgel haladva lehetetlen kijutni. De a Feynman-féle lehetõségek szerinti összegzés kimondja, hogy a részecskék a téridõben bármilyen útvonalat választhatnak. Így az is lehetséges, hogy valamelyik részecske a fénynél nagyobb sebességgel haladjon. Kicsi a valószínûsége annak, hogy a részecske nagy távolságot tegyen meg a fénysebességet meghaladó sebességgel, de lehetséges, hogy a fénysebességnél gyorsabban mozogva elegendõ távolságot tegyen meg ahhoz, hogy a fekete lyukból kikerüljön, majd a fénysebességnél kisebb sebességgel folytassa útját."

Akkor most, hogy is van ez? Fénynél sebesebben?

[somogyib]

[G.Á]

[somogyib]

Akkor fent idézett szövegben az alagúthatásról ír Hawking?

Tényleg próbálom megérteni, mert engem nagyon zavar ez a "fénysebességnél gyorsabban mozogva".

[api]

A részecskemezők rövid életű (messzire nem jutó) gerjesztései gyorsan szétfolyó hullámcsomagokkal írhatók le. (Komplex állapotfüggvénnyel, aminek négyzetét valószínűségként értelmezzük.) Egy ilyen csomag felfogható sok kissé eltérő frekvenciájú végtelen hosszú szinuszhullám eredőjeként. Amikor itt sebességekről beszélünk, egy dolog a csomag haladásának rövid távra többé-kevésbé értelmezhető sebessége (a csoportsebesség), és másik dolog az összetevő hullámok fázisebessége. A csomag akkor folyik szét, ha összetevőinek fázissebességei eltérőek egymástól (így aztán természetesen a csomag sebességétől is).

(A jelenséget diszperziónak nevezik, és megfigyelhető bármilyen más hullámnál is, ha a különböző frekvenciájú összetevők fázissebességei eltérőek. Például részben ezért nem értjük jól a távoli kiáltásokat.)

A nagy (végtelen) távolságra eljutó részecskenyalábok nem szétfolyó, hanem állandó szélességű hullámcsomagok, amelyekben az összetevő hullámok fázissebességei pontosan azonosak. Ilyenek például a lézerfény, vagy a rádióadók elektromágneses hullámai, amelyeket a QED sok foton koherens állapotával ír le. Ezekben minden részhullám (minden foton) fázissebessége és az eredő csoportsebesség is pontosan c. Ám a szétfolyó csomagokban mindig vannak ennél kisebb és nagyobb fázissebességű komponensek is.

De egy végtelen szinuszhullám fázissebességével nem lehet információt átvinni, mert az mindenhol van és mindig. Üzenetküldésre csak egy véges csomag, vagy egy belépő hullám frontja alkalmas. Ezek sebességei sohase haladják meg a c-t.

A rövid távon fénynél gyorsabb (és lassabb) hullámösszetevők (részecskék) egyáltalán nem csak olyan egzotikus helyeken fordulnak elő, mint a fekete lyukak. Döntően ezek alkotják például az elektromágneses hullámforrások közeltéri effektusait is, amelyek alapján működnek például az áruházak lopásgátló kapui. De maga az információhordozó hullámcsomag természetesen itt se megy c-nél gyorsabban.

[G.Á]