Mindenféle laikus kérdés

[persicsb]

[Macska Bonifác]

[dgy]

[G.Á]

[api]

Jelzem, én megpróbálkoztam sok évvel ezelőtt, a fuzzy logikára építhető elkent számok kiépítésével, de máig se tudom, mennyire működnének, mivel felhagytam vele. Egyrészt mert a fuzzy logikára elsősorban a japánok és amerikaiak kaptak rá, s hamar pénzt akartak csinálni belőle, így aztán az egész egy elméletileg megalapozatlan, de hipp-hopp alkalmazható, meglehetősen vegyes ad hoc módszergyűjteménnyé lett. Ez a felfogásmód virágzik ma is, rengetegféle fuzzy processzort, ipari fuzzy szabályzót stb.-t gyártanak és használnak.

Hogy miként építhető fel tisztán logikai eszközökkel egy ellentmondásmentes halmazelmélet, majd a relációk, a leírások, a természetes számok, stb, stb., azt Russel és Whitehead mutatta meg. De később a matematikus társadalom feleslegesnek ítélte ezt a szélsőségesen formalizált hosszú logicista leszármaztatást, s az egyszerűbb önálló axiomatikus felépítésekkel helyettesítette. Én viszont azt akartam kideríteni, ugyan miféle aritmetikára vezethet egy ennyire másfajta logika. Ebben pedig nyilván nem segít olyan egyértelmű intuíció, mint a klasszikus logikában, és semmi olyasféle évezredes tradíció, mint ami kialakította az ismert számfogalmakat. Így azt gondoltam legjobb, ha megpróbálom a fenti szerzők "Principia Mathematica"-ját vezérfonalul használni. De tudni kell, hogy ez bizony három nagyalakú kötet kb. kétezer oldalon csak definíciókból, lemmákból, tételekből és a levezetéseikből, egy kukk szöveg nélkül. Eljutottam talán a tizedéig, mire lassanként kiderült, hogy a fuzzy közösséget nem nagyon érdekli a dolog, az egyéb többértékű logikákkal foglalkozók nem veszik komolyan a fuzzy-t, de nagyon szívesen látnának maguk között, ha az ő problémáikkal foglalkoznék. A matematika alapjait művelők, pedig nagyon nehézkesnek vélik ezt az egész logicista felépítést. S bevallom, nem voltam elég kitartó, mivel több más vasat is tartottam a tűzben, inkább azokkal foglalkoztam, ami érdeklődést keltett. Így hát ma sem tudom, milyenek is lennének a fuzzy számok.

[tuloktulok]

Sok évvel ezelőtt volt hír, hogy sikerült memzisztorokat építeni. Ha jól emlékszem ezek elvi létezését egy matematikus jósolta meg, majd amikor évtizedekkel (?) később elkészültek, nagy port vert fel, a mindennapi médiába is leszivárgott (volt belőle Index cikk ). Amennyire ki tudtam hámozni a lényege valami olyasmi volt, hogy nem csak a szokásos 0/I értékekkel dolgozott, hanem köztes értékeket is felvehetett. A neurális hálózatok utánzásában jósoltak neki nagy jövőt. Persze a bulvár is megtalálta az előnyeit, miszerint ilyenekből épített számítógépnek nem kell bootolnia és gyorsabban indulna a windows .
A téma nagyon érdekelt már akkor is, de érdemi információk csak angol nyelvű szakcikkekben voltak, azokat pedig halmozottan nem értem. Tudjátok miről beszélek és mi a dolog mai állása?
Ha erről, valamint az említett fuzzy logikáról és alkalmazásairól tudtok valami magyar nyelvű ismeretterjesztő szintű írást, azt kérlek linkeljétek be!

[api]

Ezt a "memzisztor" elnevezést én nem hallottam, de már a kilencvenes évek eleje óta léteznek analóg (például folytonos logikai értékkészlet tárolására alkalmas) EEPROM-ok. Tudtommal ezeket inkább csak egyszerű hangüzenetek digitalizálás nélküli tárolására használták, például olcsó beszédszintetizátorokban vagy üzenetrögzítőknél. Egyszerű elven működnek, töltésmennyiséget tárolnak. Fő hátrányuk, hogy nagy a zajuk és már pár tízezer olvasás során is jelentősen veszik az információ. A zajnövekedés nélküli frissítés pedig épp az analóg elv miatt megoldhatatlan.

[takacs.ferenc.bp]

Memristor kifejezés található szép számmal, de nem tom, mi az.

[api]

Nézd meg itt:

[somogyib]