A tér és az idő természete

[laikus]

Érdekes lenne megkeresni, vagy megtalálni, megfigyelni a határvonalat ahol a matek átmegy az anyagi világba. Például a húrokat (ha léteznek?) még színtiszta mateknak lehet tekinteni de már a kvarkokat nem? Vagy csak a protonokat? Hol lehet a választóvonal, határ a matek és az anyagi világ közt?

[Banzai]

[Banzai]

[srudolf]

[api]

[KovPityu]

Az axiomatikus felépítésről mindig ez a vicc jut az eszembe:

A vak embert meghívja a barátja egy italra. Kérdezi a vak: jó de mit igyak?
- Tudod mit? Amilyen józan életü vagy igyál tejet. - feleli a barát.
- Jó de mi az a tej? - kérdi a vak.
- Hogy-hogy mi az a tej? Te még nem ittál tejet?
- Nem még soha. - feleli a vak.
- A tej.. a tej az egy fehér ital - mondja a barát.
- Mi az hogy fehér? - kérdezi a vak.
- Fehér... Fehér mint a hattyú.
- Mi az hogy hattyú? - kérdi a vak.
- A hattyú... a hattyú az egy nagy testü görbe nyakú madár.
- Mi az hogy görbe? - kérdi a vak.
A havernak elfogy a türelme, elkapja a vaknak a karját kifeszíti egyenesre.
- Figyelj ez most egyenes.
Behajlítja a vak karját.
- Ez pedig görbe.
Megszólal a vak
- Aha, most már tudom mi az a tej.

[dgy]

[kerdezo]

Kedves Fórumozók!
Azt hallottam, hogy az ikerparadoxont nem a gyorsulás okozza, hanem a téridő szerkezete. Felbuzdulva ezen, olyan példát keresek, amelyben egyik iker sem szenved el gyorsulást, azonban a sajátidejük között mégis különbség lép fel. Lehetséges ilyen esetet találni, kitalálni?
Előre is köszönöm a válaszokat!

[Rigel]

[szabiku]

Kedves kérdező és válaszoló!
Egy apróságot azért érdemes megfontolni:
Specrelben nézve a felvetett problémát, azzal, hogy ugrok az egyik inerciarendszerből a másikba, nem hagyom ki a gyorsulást! Enélkül nincs ikerparadoxon.
Az áltrelben anélkül is megtörténhet úgy, ahogy le lett írva.
Einstein könyve szerint a szabad test gyorsulásának gravitációs tér felel meg, és fordítva. Ennek geometrizálása az általános relativitáselmélet.