Létezik egzakt tudomány?

[Sphaerion]

Hát, amennyit én a Bell egyenlőtlenségről találtam, az azt mondja, hogy a mérésünk pillanata előtt sem létezett a részecskék határozott kvantumállapota. Tehát nem valami korábban határozottan létező dolgot mértünk meg. Eszerint korábban a részecskék a lehető összes állapot szuperpozíciójában léteztek. És eszerint maga a mérésünk "ugrasztotta" be a részecskéket egy bizonyos állapotba, ilyeténképpen magunk a méréssel jelentékeny hatással voltunk a mérendő részecskére.
Mint Schrödinger macskája. Aki egyszerre élő és holt. És például a mérés öli meg. Vagy éppen támasztja fel. Ebből a tényből aztán egyesek egyenesen azt a következtetést vonták le, hogy a világ realitása tudatos megfigyelők által alakul ki. Nem kevesebbet állítanak - ha jól értem - , mint hogy az, ami a világunkból megfigyelhető, reális, létező, az csupán annak köszönhető, hogy léteznek tudatos megfigyelők... Hiszen éppen ezekre van szükség a nagy kaotikus "szuperponált hullámfüggvény" beugrasztásához... Hogy a minden lehetőséget egyszerre tartalmazó állapotból - csupán a megfigyelés hatására - egy konkrét állapot választódjon ki.
Persze lehet, hogy nem jól értem...
Viszont ha jól értem, akkor számos kérdés vetődik fel. Milyen volt a világ, amíg nem voltak tudatos megfigyelők? Mi számít már tudatosnak? A Világegyetem 13,8 mrd éve alatt kialakulhattak máshol is intelligens élőlények. Akik nálunknál korábban megfigyelhették az univerzum törvényszerűségeit. Eszerint vajon a legelső értelmes lény megfigyelése "ugrasztotta be" a világegyetemet egy konkrétan létező állapotba? Mi az, hogy értelmes lény? Előtte milyen volt az univerzum? Amit mi látunk, az már mások által megfigyelt és "konkretizált" világ...? Milyen fokú tudatosság kell a konkretizálódáshoz? Egy ember elméje? Vagy elég egy kutyáé is? Egy gyíké...? Egy laposféregé...?
Nos, nem hiszem, hogy az ember bármilyen hatással lehetne az univerzumra.
Nem hiszem, hogy az univerzum egyáltalán észrevenné, hogy van itt egy "értelmes" lény... Vagy bármilyen...
Ha a kvantumvilág törvényszerűségei furcsák is ugyan, nem hinném, hogy mi emberek, vagy ha úgy tetszik az emberi elme jelentős hatással bírna a kvantum-törvényekre.
Geocentrikus világkép... Ugye ismerős? Ptolemaiosz 2000 éve az akkori tudást összegezve igyekezett magyarázni a bolygómozgásokat. Az elmélet középpontjában azonban nem annyira a megfigyelés, mint ideologikus megfontolások álltak. Az ember állt a középpontban. Az akkori ideológia szerint minden az embertől függött, akörül keringett.
Rémségesen hasonlít a mai ideológia a 2000 évvel ezelőtti ptolemaioszi világképre... A világ kvantumjelenségei az emberi - tudatos - megfigyelőktől függnek...
De mi lenne eszerint, ha nem létezne tudatos megfigyelő...? Az egész világ valamiféle szuperponált hullámok összessége volna, minden lehetséges kimenetelt magában hordozva. 13 milliárd éve fejlődne ez a hullám, ki tudja meddig? És ezek szerint csak arra várna, hogy végre egy "tudatos" megfigyelő pusztán a megfigyelésének tudatosságával leromboljon végtelen számú hullámstruktúrát, és megtartson egyetlen egyet. Amit ő realitásnak nevez.
Hát...
Nem hiszem, hogy a természet ilyen meghatározó jelentőséget adott volna a tudatos - emberi - megfigyelőnek.

Ha igaz az, hogy a Bell egyenlőtlenséggel kapcsolatos vizsgálódás szerint nincsenek rejtett paraméterek- és nem kérdőjelezem meg - akkor abból az is következik, hogy az instabil atommagok bomlása az általunk ismert struktúrájukból következik. Akkor nem is kell feltételeznem rejtett struktúrát.

Persze az, hogy hogyan következik, nyilván egy más kérdés.

De van egy ötletem. Gondolom, mindannyian láttuk, hogy a nemzetközi űrállomáson az asztronauták vízzel szórakoznak.
Van egy kövér vízcsepp, a súlytalanság állapotában. Rezeg. Remeg. Az alakja folyamatosan változik. A térfogata állandó, de az alakja minden pillanatban változik. Amikor az egyik dimenzióban összelapul, akkor a másik dimenzióban kiterjed. Úgy képzelem, hogy ha az atommagok nukleonjai hullámtulajdonsággal rendelkeznek, akkor talán ehhez lehetne hasonlítani. Nem mintha egyszerű lenne a korpuszkuláris és a hullám természetet egyetlen objektumhoz rendelni... De mondjuk a nukleonok ilyen hullámszerű tulajdonságokat mutatnak. Egy nukleon "hulláma" pásztázza a teret. Hol kisebb, hol nagyobb térfogatot foglal el. Pillanatról pillanatra változik a térfogata, alakja. Mint az űrállomáson a vízcsepp. (már a térfogattól eltekintve, de tekintsük ezt költőiségnek) Most képzeljük el, hogy két vízcsepp van. Egymás mellett. Ezek esetleg összeérnek. Áthatolnak egymáson. Kölcsönhatnak. A két hullám összeadódik. A matematika szabályai szerint. A hullámok szuperponálódnak. Interferencia mintázatok jönnek létre. A hullámok folyamatosan változnak. Az interferencia mintázatok pillanatról pillanatra változnak. Most képzeljük el mondjuk az urán atommagot a maga 238 nukleonjával. 238 hullám hatol egymásba, képez interferenciát... Tegyük fel, hogy az így létre jöhető hulláminterferenciák száma nem végtelen. Egy véges, de igen nagy szám. Talán milliárdnyi, talán billiónyi... És ezek között van egy, vagy néhány, ami különleges. Különleges abból a szempontból, hogy ha ide fejlődik a hullámok szuperpozíciója, akkor energetikailag kedvezőbb, ha az atommag kettészakad.
És ha az atommag éppen ebbe a hullám-szuperpozícióba kerül, akkor kettészakad. Elbomlik.
Mivel nagyon nagy számú köztes állapot lehetséges és csak csekély számú "bomlási állapot", ezért a bomlás ritka. De az összes lehetséges állapotot figyelembe véve megadható egy valószínűség. Amely valószínűség szerint kerül az adott nukleonstruktúra a bomlás állapotába.
Eszerint a bomlás valószínűsége az összes lehetséges hullám szuperpozíció közül a bomlással végződő szuperpozíciók által kijelölt hányad.

Nos, nem tudom, hogy így van-e? Lehet, hogy nem. Lehet, hogy a dolog ennél bonyolultabb. Mindenesetre arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a radioaktív atommagok "tökéletesen véletlenszerű" elbomlásának mantraszerű ismételgetésével még nem jutunk közelebb a jelenség lényegéhez.
Továbbra is határozottan kitartok amellett, hogy az atommagok nem véletlenszerűen bomlanak. Csak mint az utcán a tetőcserép... Ami látszólag véletlen csupán.

[Banzai]

[api]

[Sphaerion]

[Sphaerion]

[Sphaerion]

[api]

[Sphaerion]

[Banzai]

[Sphaerion]