A tér és az idő természete

[laikus]

[srudolf]

Nem látom be azt, hogy a u sebességre miért ne lenne érvényes a c(u)=K u a(u) összefüggés, hiszen az sem kitüntetett rendszer, a relatívitás elve miatt.

Ha a c(v), c(w), c(u) értékeit behelyetesítem, akkor azt kapom, hogy



Hogy meghatározzam az a(v) függvényt meg kéne oldjam a következő egyenletet:

[srudolf]

[srudolf]

Javítás

nem kell átalakítani a K=1-re a szögfüggvényeket hipebólikusra


egy forgatás euklédészi térben

K=-1-re

a(th(chi)) = cch(chi) képletet kapjuk, azaz



Ami pont a Lorentz a c meg csak egy nyújtás

[srudolf]

[srudolf]

Van erdeklodes. De nem jutottam egyrol kettore a kerdessel. Kozben utannaolvastam es megertettem , hogy mit is jelent az izotropia matematikailag. De nem tudom hol hibaztam a 2.kepletben, pedig mar lerajzoltam a konstanssal szorzott trafot, ami egy nyujtas es egy lorentz, meg a lorentz is megforditott terkoordinatakkal. Es igazad van a C=1 az egyetlen megoldas, ami a szimetriat biztositja, ami az izotrop teret jelenti.

[Banzai]

[dgy]

[Banzai]

Ez tényleg elég misztikus és kellőképpen elvont is, de sok kérdést is felvet…

Ha léteznek ezek a matematikai ”inercia rendszerek” , lokális matekok, ahol hely határozza meg a matematikát, akkor mi lehet az a szubsztancia, aminek függvényében változik ez. A káosz ”minősége”, vagy valami más hasonló elvont fogalom, bármi is az, szükségszerűen nem lehet azt leírni matematikával mert akkor már maga a meghatározó ”összefolyna” az általa meghatározott emergens matekkal.

Emiatt is, érdekes lehet az, hogy ugyan sok helyen elágazik a matek, és látszólag diszjunkt matematikák is létezhetnek, talán nincs kizárva az, hogy létezik egy nagy matekos egyesítés, ahol ezek az elágazások csupán kis ágak, amelyek valahol összefuthatnak, vagy esetleg valami nagy közös valamin csücsülnek.

Számomra pl. egyfajta a bizonyíték (bár attól igen messze van) a fentieket alátámasztandó a fizikai törvények jellege. Többek között arra gondolok ez alatt, hogy léteznek, de mégsem tudjuk azonosítani a létezésük okát és forrását. Arra hogy 100%ig üzembiztosak, időtől és tértől függetlenül, mindig ”hozzák” azt, amit vállaltak a legkisebb bizonytalanság és megingás nélkül. Ennyire biztos és végtelen „hiba nélküli” működésre csak a matematikában látunk példát…

[Banzai]