A tér és az idő természete

[20 karakter lehet?]

mmormota: az egy dolog, hogy tavolrol nezve valtozik, de (mivel gyorsulas nelkul mozog a geodetikuson) sajat vonatkoztatasi rendszerebol nezve nem sugarozhat.

[mmormota]

Szerintem az a trükk, hogy a töltés nem egy pont hanem egy kiterjedt mező. Maga a töltés mozoghat geodetikuson, de az egész mező semmiképp, hiszen változik a görbület pl. a Földtől való távolsággal.

[20 karakter lehet?]

Hulyeseget irtam, sorry.
Szoval relativisztikus esetben az Abraham-Lorentz-Dirac ero keplete:


A negyesimpulzus valtozik a mozgas soran, ugyhogy a negyesero nem lesz nulla => sugarozni fog.

[laikus]

[20 karakter lehet?]

Sziasztok,

Talaltam egy erdekes kerdest: Hogyan jutnak ki a gravitonok egy fekete lyukbol? Mivel az esemenyhorizonton belulrol indulo geodetikusok nem erhetik el a horizontot, ezert a kolcsonhatasokat kozvetito reszecskek hogyan jutnak ki?
Erre talaltam valaszt:
http://physics.stackexchange.com/questi ... black-hole

Viszont ezek szerint ha adott egy fekete lyuk, amibe csomo monden belezuhant mar, az ugy nez ki es ugy is viselkedik kivulrol, mintha minden ott lenne meg a feluleten (ami az esemenyhorizont letrejotte utan esett bele)?
(Csak komoly voroseltolodassal latjuk)

[20 karakter lehet?]

Igen, , viszont maga a kerdes eleg erdekes. Hasonlo kerdezheto pl a toltessel rendelkezo fekete lyukakrol is. Mert ha az esemenyhorizonton belulrol a fotonok nem jutnak ki, akkor a bentrekedt toltes hogyan tudna kolcsonhatni a kintivel? Es akkor a Kerr-metrika sem lenne ervenyes, stb.
Erre irtak, hogy a kolcsonhatas virtualis fotonokkal is leirhato es azokra lazabb szabalyok vonatkoznak, mint a sima fotonokra.
Ez viszont furcsan hangzik szamomra. Mondjuk nem en vagyok a szakember

[Rigel]

[Serafina]

[Rigel]

[dgy]