Egy laikus kérdés ami,foglalkoztat

[api]

A Planck görbe csúcsának hullámhossza a hőmérséklettől függ. Levezethető Planck képletből, hogy lambda=b/T, (ahol b=0,0029m.K, amit Wien-féle eltolódási törvénynek neveznek, mert Wilhelm Wien tapasztalati úton már korábban felismerte. Tehát míg a Nap 5800K hőmérsékletű sugárzásának csúcsa az 1mikron hullámhossz közelébe, a CMB 2,7K-es sugárzásának csúcsa már az 1mm közelébe esik.

Az antenna saját hőmérsékleti sugárzásának elhanyagolhatósága pedig természetesen nem csak az érzékelendő hullámhossztól függ, hanem ugyanennyire attól is, hogy milyen gyenge jelet akarunk érzékelni. Vagyis a jel mekkora energiasűrűséggel éri el az antennát, ahhoz képest, hogy azon a hullámhosszon mekkora az antenna (meg a vevőelektronika) saját hőmérsékletéből adódó termikus sugárzásának energiasűrűsége. A környező tárgyak zavaró sugárzása viszont nagyrészt kiszűrhető az antenna szelektív irányérzékenységével.

[api]

Igen, a pólusok környékén sokkal több érkezik, lásd sarki fény.
De erről, és a földmágneses mező hatásairól én nem sokat tudok.
Találtam viszont neked egy szakdolgozatot:
http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/barna ... szdBSc.pdf
Amennyire meg tudom ítélni, megbízható forrás. A szerzője később külsősként tanított is azon a tanszéken, ahol végzett.

[dgy]

[api]

Igen, azok is spiráloznak, ha a mágneses mező elég nagy térre terjed ki.

[G.Á]

Természetesen mindkettő okozhatja, a lényeg az ionizáció.

[rasta27]

Prof. Jim Al-Khalilitól és egy általa megszólaltatott élvonalbeli elméleti fizikustól értesültem, a gravitáció egy újabb magyarázatáról; a szokás szerinti leeső almával szemléltették a mondanivalójukat és kb. úgy hangzott, hogy az anyag a gravitációt követve halad abba az irányba ahol számára kevésbé telik az idő.
Még a fent említett professzornak is újdonság volt ami elhangzott!
Valaki kitudná ezt fejteni közérthetőbben és/vagy velősebben?

[G.Á]

[rasta27]

Az M-elméletben szerepeltetett membránokra vagy húrokra alkalmazható a tehetetlenség törvénye?
Vonatkoztatási rendszernek számíthatnak?

[István]

Egy laikus agymenései:
Az E=mc-en gondolkodtam, valahogy mindig is fura volt számomra, hogy a c miért is van négyzetre emelve, megszorozva önmagával? Nem elég nagy a c már magában is, vagy csak azért, hogy az egyenlőségjelet oda lehessen biggyeszteni az E után? Azután valami kis fény kezdett derengeni az alagút végén… A c-t nem csak önmagával szorozzuk, hanem négyzetre emeljük, vagyis átmegyünk geometriába. A négyzet meg 2 dimenziós felület, és ha kiterjesztjük még egy dimenzióval, megsokszorozzuk, például m-szer vesszük a (c) négyzetet, teret kapunk. Számomra ez azt sugallja, hogy az E=mc nem csak az energia meg anyag (matéria) egyenértékéről szól, hanem a téridőről is. Hol van itt az idő? Hát a c-ben benne van, még ha lopakodó üzemmódban is, legalább is számomra a fénysebesség idő nélkül értelmezhetetlen, az a c esszenciális része. Tovább megyek, ha mint legó kockák, már kezünkben az Energia, matéria, sebesség és az idő is, akkor a gyorsulást is ki lehet hozni az egészből, vagyis a g-t, az meg azonos a gravitációval. Tehát az egyenlet az egész Univerzumról szól, a gravitációt magába foglaló téridőről.
Jól gondolom?

mottó: egy újszülöttnek minden vicc új…

[api]

Ezeknek az agymenéseknek így sajnos semmi értelme sincs.
Az E=mc egyszerűen arról szól, hogy a tömeg, amit korábban az energiától független módon definiáltunk, igazából nem független tőle. Mert a tömegpontok teljes energiáját nem egy skalár számmal, hanem egy négyesvektorral lehet leírni, aminek időszerű komponense az, amit régen energiának hívtunk, három térszerű komponense pedig az ő (adott koordinátarendszerben) mérhető hármasimpulzusának három komponense. És ennek a vektornak a normája, vagyis a hossza a tömeg. Így abban a koordinátarendszerben, amiben nyugalomban van, így az impulzuskomponensei nullák, a pontszerű test energiavektorának hossza, tehát a (nyugalmi) tömege épp egyenlő az időszerű komponenssel. (A c szorzó, csak a régen ügyetlen módon, egymástól függetlenül definiált mértékegységek illesztése miatt különbözik az egységtől.) A (nyugalmi) tömeg tehát azt a belső energiát jelenti, ami nem a mozgásból származik, ami még a vele együtt mozgó rendszerből mérve is elidegeníthetetlenül hozzá tartozik tömegponthoz

A téridőhöz ott illeszkedik a dolog, hogy az energia négyesvektorok matematikai tulajdonságai ugyanolyanok, mint az időből és a hármastér koordinátakomponenseiből alkotott téridő négyesvektoroknak.