kozmoforum.hu

Van egy L hosszúságú fényelemem, amelyikkel szemben egy L hosszúságú fényforrás van.
Közvetlenül a fényelem előtt kis távolságban, hogy éppen ne érintse elsuhan egy L nyugalmi hosszúságú vékony lemez, amely nyugalmi helyzetben éppen eltakarná a fényelemet.
Legyen a lemez sebessége 0.866*c.
.
Mit mutat a fényelem áramának regisztrátuma? Lesz benne olyan, amikor az árama nullára csökken, vagy csak a felére csökken amikor elhalad előtte a lemez?
.
Hogyan lehet a regisztrátumot kimagyarázni a lemezhez rögzített vonatkoztatási rendszerből?
.
.
(Hagyjuk figyelmen kívül a vezetékhosszakat, a töltéshordozók futási idejét stb.)

Kedves Skirka,

a feladat érdekes, engedelmeddel kitűzöm az idei Ortvay-versenyen (október 28 - november 7). A verseny után visszatérünk a megoldásra.

Ráírhatom a nevedet a feladatra?

Üdv
dgy

Ezek szerint a megoldásaink, amiket az indexen az ikerparadoxon topikban vitattunk vagy súlyosan hiányosak, vagy rosszak.
http://forum.index.hu/Article/showArtic ... &na_order=
Mungo #2o39-es hosszászólásától.

Szerintem ebben annyi a trükk, hogy foglalkozni kell azzal, hogy hogyan, milyen úton és milyen sebességgel jut el a fényelem egyes felületelemeitől az elektromágneses energia az elektromos csatlakozásig. Ennek lesz valami futási ideje, ami persze függ a választott koordinátarendszertől is meg a felületelem és a csatlakozó elhelyezkedésétől is. Ezeket kell összegezni.
Ez pedig feloldja a látszólagos ellentmondást.

Ha az tényleg egy szokásos napelem cella fémezéssel meg drótokkal, akkor jó bonyolult Maxwell egyenletekre alapozott végeselem szimuláció kellene a tényleges kiszámításhoz. Ami nyilván nem lehet cél.
Esetleg át lehet fogalmazni olyanra a feladatot, ahol az energia futási sebessége c, pl. tükrös naperőmű, ahol a távolról beeső fényt sok kis tükör vetíti egy központi kicsi napelemre. De ennek meg az a baja, hogy triviális lesz a trükk, mindenki rájön kapásból.