kozmoforum.hu

Biztos sokan ismerik itt ezt a két Tomcat-videót, de ha valaki mégsem...

http://vimeo.com/11690875
https://www.youtube.com/watch?v=PyMhBoqjAvk

Szerintem DGY nagyon reálisan látja és írta le a helyzetet, ha esetleg nyílik ennek egy új topic - hogy ezt ne offoljuk szét - én is szívesen leírom hogy ugyanezen problémák hogyan alakulnak ki a középfokú oktatásban. Szerintem megérne egy külön témát talán, többen is reálisabb képet kapnának arról hogy hogyan jutott ide a magyar közoktatás, és hogy hol vannak a problémák. A laikus csak azt látja, hogy évről évre romlanak az eredmények, egyre gyengébb a felsőoktatásba kerülő gyerekek tudásszintje, ami magával hozza annak a leromlását is. Az ismeretterjesztés egy teljesen más témakör, nem szabad összemosni a kettőt egymással.

Hirtelen csak pár gondolat, hogy jobban megértsük hogy miért tartunk itt.
Azt látjuk ma a hírekben, médiában hogy az utóbbi években évtizedben folyamatosan csökken a magyar diákok teljesítőképessége, egyre gyengébb eredményeket érnek el a különböző nemzetközi felméréseken teszteken. Jómagam 17 éve veszek részt a középfokú oktatás mindennapjaiban, voltam vezető is és mezei tanár is valamennyire azt gondolom, hogy belelátok a folyamatokba.

Először is ami fontos, hogy nem lehet kiemelni egy-egy területet vagy iskolatípust, ahogy DGY is említette a kérdés nagyon komplex, és szinte minden összefügg benne. Véleményem szerint a problémák nem az általános iskolákban kezdődnek, ha teljes képet akarunk látni akkor egészen a tanárképzésig kell visszanéznünk. Én azt gondolom, hogy már ott igen jelentős gondok vannak. Talán az egyik legnagyobb baj hogy a tanárokat nem az igazi munkára és a rájuk váró kihívásokra nevelik. Magával a szakmai résszel talán még nincsenek is akkora gondok, de a pedagógiai, didaktikai, neveléselméleti képzés szerintem katasztrófa. Elavult módszerekkel, elavult tankönyvekből, elavult oktatók próbálják a leendő tanárokat felkészíteni az előttük álló nehézségekre, de nem veszik figyelembe, hogy a világ teljesen megváltozott. Azok a módszerek, amelyek még 20-30 évvel ezelőtt működtek és használhatók voltak, mára teljesen kiégtek. Azok a környezeti, szociológiai informatikai változások, amelyek az utóbbi időben történtek, teljesen lekövetlenül maradtak véleményem szerint a honi tanárképzésben. A bajt csak tetézi, hogy a tanári pálya megbecsültsége (erkölcsi és anyagi) évről évre folyamatosan csökken, emiatt az erre a pályára jelentkező diákok ’minősége’ is jóval gyengébb. Jellemző az alulmotiváltság, a gyengébb képességek, társadalmi érzéketlenség… Szóval az egésznek a vége az, hogy szépen lassan olyan tanárnemzedék került ki a padok közül, aki egyrészt más minőséget hozott mint a korábbiak, másrészt a kezükbe adott tudás, jóval kisebb hatékonyságon tudott csak működni a való életben.

Emellett még megjegyezném azt is hogy nincs elég jó szűrés sem, ami megoldaná azt hogy csak az igazából alkalmas emberek kaphassanak tanári diplomát. Ezzel szemben lassan ott tartunk, hogy nemhogy alkalmassági szigorítás lenne, hanem örülnek a képzőhelyek, ha mondjuk el tudnak indítani egy fizika vagy kémia tanári évfolyamot, mert annyira csekély a jelentkezők száma. Ennek már most megvan a következménye, pl., abban a nagyvárosban ahol élek, egyre nehezebb megfelelő végzettségű (fiz., kém, mat…) tanárokat találni.
Ez a kiindulópont, és még nem is tanítottunk egy percet sem. Akkor hajrá!

Az oktatási rendszer abszolút átgondolatlan, kiforratlan, 3-4 évenként teljes mértékben változtatják a kerettanterveket, a kompetenciákat, sokszor az egész mechanizmust is (teszem hozzá sokszor teljesen logikátlanul). Nincsenek összehangolva a különböző szintek elvárásai az egymásra épülő modulok, a tantárgyak közötti ismeretanyagok, szóval ez egész egy nagy kotyvasz. Folyamatosan változnak az tantárgyi óraszámok, (most az elmúlt 20 évről beszélek) a követelmények, pl., az egyik tagintézményünkben 4 évfolyamon 5 különböző tanterv van érvényben és aszerint kell haladniuk. Ez csak a szakmai rész, emellett a tanárok is túlterheltek, motiválatlanok, de ebbe most nem akarok belemenni.
Szerintem a hat-nyolcosztályos rendszer teljesen rossz, elviszi a jó képességű gyerekeket az átlagos iskolákból, ott marad egy gyengébb anyag, motiváció, és húzóerő nélkül. Az érettségi lassan formalitássá silányul annyira levitték a követelményszintet.

Persze minden kritikai gondolatom mögé képzeljetek oda egy „tisztelet a kivételeknek” megjegyzést!

Maga az új felállás (KLIKK.., közoktatási reform stb) megérne egy külön tíz oldalt, pl., amikor az igazgató nem dönthet egy doboz kréta vételéről, de most ebbe sem mennék bele.

Szóval a lényeg, gyenge tanárképzés, motiválatlan eszközhiányos, néha gyenge képességű tanárok, társadalmilag egyre terheltebb és gyengén teljesítő gyerekek, folyamatosan változó átgondolatlan tantervek, kompetenciák, forráshiányos, gyengén felszerelt elavult iskolák, színvonaltalan kimeneti mérések, …stb. na és akkor indul a gyerek a felsőoktatásba! Tessék kitalálni mit visznek, és milyenek.

Üdvözlök mindenkit ,
engedjétek meg, hogy a Kozmoforumhoz címzett első hozzászólásom ehhez a témakörhöz kapcsolódjon. Meglehetősen naív véleményt fogok mondani, ezért előre is mindenkinek az elnézését kérem. A felsőoktatásról csak meglehetősen szűk látókörű véleményem van, amit saját tapasztalatból alakítottam ki. Kétszer felvételiztem Elte-btk angol-japán szakára, először orron csúszva kerültem ki a kapun, merthogy az angol és amerikai irodalom 2 A4-es oldalnyi kötelező olvasmánylistáját illetően meglehetősen szűkös volt az ismeretem. Következő évben egy középszintet ALIG meghaladó nehézségű beszélgetés volt a teljes szóbeli felvételi. Nuku irodalom, történelem, semmi. 1 év alatt történt ez a változás...( Bologna) Simán fölvettek. Szemináriumokon átlagosan 30-an voltunk, ami egy irodalmi elemzés esetében még gimnáziumban is rendkívül megnehezíti néha a tanárok dolgát, nemhogy egyetemeken, ahol azért egy kicsit jobban belemászunk az anyagba.
A vegső kiábrándulást azonban az hozta, hogy negyedik félévi szóbeli vizsgán angol középkori irodalomból, miközben készültem a jegyzeteimmel, végig kellett hallgatnom ,ahogy
az előttem vizsgázónak a professzor asszony elmesélte Shakespeare Macbeth-jének a "SZTORIJÁT" ,a nebuló szorgalmasan bólogatott, aminek a vége egy egy 3-as felelet lett. De izompolója volt . Nyilván nem tudom a természettudományok terén mi a helyzet, sajnos nem ismerek senkit, akinek szíve csücske lenne akár az Androméda II forgási sebessége, akár a Higgs bozon világa.
DE egy aggasztó felfedezést tettem pár perce, ami végülis arra sarkallt, hogy írjak, nevezetesen egy internetes keresés eredményét találtam enyhén furcsának. Véleményem szerint egy relatíve triviális esetről van szó, éppen ezért lepődtem meg, hogy 3 különböző internetes oldalon 3 különböző eredményt találtam egy kérdésre, nevezetesen a Lokális csoport hozzávetőleges méretére és galaxisainak számára. ( átmérő : 3 millió fényév, máshol 10 millió fényév , harmadik helyezett a 3mpc ; galaxisainak száma egy helyen 40, máshol 50-80 )
Az egyetlen kvázi-értelmes következtetés, amit le tudtam vonni, hogy mivel nyújtott alakja van, a két adat a két tengelyt jelöli....???
A 10 millió fényév meg a 3mpc-nek feleltethető meg.
Szóval nem könnyű egy magamfajta lelkes amatőr-laikusnak kihámozni az amúgyis eléggé foghíjas ismeretterjesztő ( mennyiségileg majdnem kielégítő, néha már túl sok (inkluzíve foghíjak)- minőségileg annál inkább kifogásolható ) anyagtengerből a valóban helyes(-nek ismert) információt.
És még egy személyes megjegyzés : tudás szintet nézve én valahol a közép-alsó laikus kategóriába sorolom magam, figyelembe véve, hogy az ezerszer elátkozott és mégis annyira csodált matek pólyáskorom óta napjainkig teljesen kimaradt az életemből. De annál azért többre vágyom, semminthogy szájtátva nézzem a natgeo tudományos ismeretterjesztésnek címzett gyalázatait ( akár angol eredeti nyelven, vagy magyar szinkronnal- van különbség !!! ) . És az az érzésem, EZ az ami hiányzik az ismeretterjesztésből -itt Magyarországon legalábbis- azaz a KIVÁNCSI ember megszólítása.
Ez itt a hízelgés ideje, ami először is ennek a fórumnak szól, amire rövidesen egy nagyon kis tudású de annál nagyobb kiváncsiságú egyén fog rászabadulni - azaz egó - és másodszor de nem utolsósorban ( de igen, mert nincs más senki a listámon egyelőre ) Dávid Gyulának ,akinek a fizika és kozmológia előadássorozata három rendkívül meglepő erdeménnyel zárult :
1- Igenis LEHET fizikából és kozmológiából rendkívül magasszíntű , igényes, a BEFOGADÓRA odafigyelő , elképesztően "Ortopéd" (plágium:-))))))) azaz fantasztikus ismeretterjesztő anyagot összerakni.
És jól előadni sem lehetetlen:-)))))))))
2- Nem vagyok annyira buta, mint amennyire gondoltam ( és ez az eredmény talán még nagyobb reveláció mint az előző ) ugyanis végig értettem amit a professzor úr mondott , összefüggések világosodtak meg, és sötét zugok bogozódtak ki .
3- Miután végignéztem az előadást és átlapoztam az internetet, rájöttem, hogy itt ebben az országban okos emberek is élnek, nem csak valóságsó celebek és van remény, ha számomra személy szerint nincs is. Egészen ledöbbentett a viták némelyike amikbe a Kozmofórumon beleolvastam. Először is teljesen megcáfolták a fent említett következtetések 2. pontját. Túloznék, ha azt mondanám találtam 2 olyan témát, amihez érdemben hozzá tudnék szólni. Ennek nagyon örülök, ez egy valós c sebességgel terjedő fénysugár, ami -jegyzem meg alig palástolt irigységgel- csak sokára fog rám vetülni.

De vessünk véget a hízelgésnek. Dávid Gyula professzor úr megjegyzésére , miszerint ma Magyarországon az ismeretterjesztés luxus, csakis bólogatni tudok. Feldühít, hogy Amerikában mennyi vitadélutánt tartanak- a tudomány minden terén - mennyi tévéinterjút lehet látni elismert szaktekintélyekkel ( és most NEM Michio Kaku-ra gondolok) , és hogy mindez mennyire az anyagiakon múlik ( lásd naív vélemény:-)))))) Az elmúlt években a Mindentudás Egyetemén kívül a híradókba besuvasztott, egy közúti baleset és egy leégett ház között szorongó SZENZÁCIÓS csillaghullások jelentették az egyetlen tudományos jellegű hírt. ( beszúrok egy bocsánatkérést, meg kell jegyeznem az igaszág kedvéért, hogy nem törtem magam össze nagyon a magyar internetes oldalakat illetően, a sok félrefordítás miatt az utóbbi években csak angolul keresgéltem. De ettől függetlenül nem hinném, hogy a magyar nagyközönség el lett volna kényeztetve). Maszat és "magyar tudósok is dolgoznak az LHC-nél ". Ennél többet tényleg nem lehetett hallani a magyar tudományos életről ABBAN AZ ORSZÁGBAN amelynek lakosai (oké, tudósai) Lederman szerint igen csekély valószínűséggel eredeztethetőek a Földről.
Valóban eljött a kvantummechanika aranykora, ugyanis teljesen ( erős általánosítás következik, a gyengébb idegzetűek forduljanak el) kvantitatív jellegű és felfogású világban élünk. Itt visszacsatolnék a felsőoktatás és ismeretterjesztés világához és a kormány szerepéhez, mégiscsak illik legalább egy szót ejtenem érdemben is a témakörről, ha már idekerültem.
Nem lévén tisztában az egyetemek anyagi helyzetével és kötelezettségeivel, csakis a véleményemet tudom elmondani: a kormány kötelességének tartom az egyetemek tanárai, professzorai, etc által tartott előadások (élő, közszolgálati tv, online, akár dokumentum-mozifilm ) finanszírozását.
Az egyetemek kötelességének tartom a nemzetközi fórumok, találkozók, konferenciák magyarok számára elérhetővé tételét ( ami a tudományos közegben nyilván ma is jelen van, én most a tágabb közönséget képviselem felhatalmazás nélkül.
Elsősorban gazdasági jellegű kérdésről lévén szó véleményem szerint, nem fog egyhamar megoldás születni , ugyanis ha Amerikában pánikolnak a tudományos körök az ottani oktatás, innováció , fejlesztés és befektetések hiánya miatt, akkor nem lehet elvárni egy ilyen kis országtól, hogy csodákat műveljen. ( Az előzőekben leírt "kötelesség" fogalom természetesen nem szigorúan értendő).
Megértem a professzor úr elkeseredettségét a diákok felkészültségét illetően, hiszen bölcsészkaron még elsunnyog az ember ( lásd fönnt) , lehet hablatyolni, sok kvóta professzort győz, az ember úgyis legfeljebb belvárosi pincér lesz egy bölcsészdiplomával, ha nem épít ki magának egy jelentős kapcsolatrendszert. De természettudományok terén, ott gondolom nincs sok mellébeszélés )))))))))) Oda tényleges tudás kell, hogy ötödik év végére az ember tényleg elfoglalhassa helyét a tudományos életben, és ne azt halljuk róla, hogy londoni kollégákkal egyetemben kimutatta a bal hónalj szőrszálainak statisztikus elhelyezkedésének relevanciáját a bowlingbajnokság nyertesének esélyeit illetően. ( Ha valaki végzett ilyen munkát, bocsánatot kérek, sértésnek szántam) .
Summa summarum, szidok mindenkit, megoldásom (lenne) nincs , az életben nem írtam fórumon ilyen hosszú hozzászólást, ha sok marhaságot írtam, nézzétek el nekem, ígérem, következő hozzászólásaimat kérdő- esetleg óhajtó módban fogom megfogalmazni, ugyanis tényleges, orvosilag igazolható tudáshiányban szenvedek.
Mindenkinek köszönöm az idejét és a türelmét.

Toma István