kozmoforum.hu

Én csak Kukac "3. nemtom" válaszához próbáltam egy kicsit súgni...

Nem értek rendesen az altrelhez, szóval amit írok az lehet tök rossz.

Én ezt úgy képzelem el, mintha egy manó kicsit távolabb varázsolna folyamatosan mindent egymástól. De a többi szabályok érvényben maradnak, így ez nem feltétlenül marad is úgy. Mondjuk két porszem nagy távolságra egymástól, amik között nincs különösebb kapcsolat, azok távolabb kerülnek és úgy is maradnak, mert nincs semmi ami a távolodásuk ellen hatna.
De mondjuk egy anyagdarab az nem marad úgy. Pl. egy kristály rácsállandóját a benne levő atomok elektromágneses egyensúlya alakítja ki. Ez továbbra is érvényes, a manó folyamatosan varázsolja szét egy picit, az EM erők meg folyamatosan vissza. Ennek az lesz az eredménye, hogy egy egészen picit nagyobb lesz mint manó nélkül lenne, de nem növekszik.
Ugyanez igaz a Naprendszerre. A Föld pálya méretét a Nap és Föld tömege, a G konstans meg a Föld pálya menti sebessége alakítja ki. Ha a manó kicsit távolabb teszi a Földet, akkor a sebesség kicsi lesz egy koncentrikus arányosabb nagyobb pályához, egy kis pályamódosulás következik be, összességében egy manó nélkülinél valamivel nagyobb pálya alakul ki, de nem növekszik. Az arány meg olyan elenyésző, hogy reménytelen kimérni.

Ez azt eredményezi, hogy amit nem ilyen erősen tartanak össze EM vagy gravitációs erők, az tágul. Vagyis két távoli galaxis távolsága mondjuk Földpálya átmérőben mérve is növekszik, mert a Földpálya nagyjából változatlan, a galaxisokat meg nincs ami ilyen jól visszategye a korábbi távolságba.

Persze egy kicsit a galaxisok is vonzzák egymást, így egy egyenletes eloszlás kevésbé egyenletessé alakul, lesznek csomósodások, falak, bonyolult akármik, és egyre nagyobb üres részek ezek között.