kozmoforum.hu

Mint tudjuk, Occam borotvája bizonyítja, hogy a c-nél nem lehet nagyobb sebesség, de a Hold csak akkor van ott, ha nézik.

A macskás hasonlattal az a fő baj (mint minden makroszkópikus, köznapi jellegű hasonlattal), hogy az ember ösztönösen továbbgondolja, olyan információkat is felhasznál, amik nincsenek benne a modellben, a hasonlatban, viszont a mindennapi tudásunk úgy érzi, hozzá tartoznak a jelenséghez.

Az eredeti mikroszkópikus rendszer két állapotú lehet. Az atom vagy elbomlik, vagy nem. A szuperpozíció e két állapot szuperpozíciója. Schrödinger hasonlata, a részletesen leírt gyilkos apaprátus ezt a kettősséget erősíti, nagyítja fel makroszkópikus méretre, transzformálja a macska élő vagy halott állapotává.

Csakhogy mindenki tudja, egy valódi macskának nem csak ez a két állapota van. Az élő macska alhat, vinnyoghat, lehet elégedett, jóllakott, ideges, éhes stb. A döglött meg lehet friss hulla, egy órás, kétnapos, húsz hetes dög stb. A hasonlat ezekről mit sem tud - nincs a kvantumrendszernek olyan állapota, amely ezekre a macskaállapotokra fordítódna le.

Ezért Zoli megkérdezheti, milyen állapotban van, lebomlott-e már a macska teteme - de erről a kvantumhasonlat nem mond semmit. Ugyanúgy azt is megkérdezhetnénk, hogy ha a macska megúszta a Sch-féle gyilkolást, de öt napig nem néztünk feléje, akkor az élő állapota nem transzformálódott-e "éhenhalt" állapottá. A hasonlat, a modell erről egy szót sem szól, a kérdés a modell nyelvén értelmetlen, épp úgy, mint a hulla bűzfokozatára vonatkozó kérdés.

De a gyakorlatban ezek létező, valós kérdések, és amikor az embernek egy absztrakt tudományos kérdést ennyire hétköznapi, elképzelhető képre fordítanak le, óhatatlanul is elkezdi hétköznapi módon továbbgondolni a szituációt, felteszi a feltoluló gyakorlati kérdéseket. Ezzel kilép a modell érvényességi tartományából. A modellnek az ilyen kérdésekre egyszerűen nincs válasza. Ez persze bosszantó, mert a valódi macskákkal kapcsolatban a kérdések helyénvalók lennének.

Talán úgy lehetne a legtömörebben megfogalmazni a helyzetet, hogy a látszat ellenére Schrödinger macskája nem egy valódi macska, nem tud dorombolni, nem éhezik meg, nem fog egeret, nem nyávog, halála után nem bomlik el, eme tulajdonságok rá nem értelmezhetőek - ez egy absztrakt matematikai macska, "egybites" lény, aminek egyetlen tulajdonsága van: tud "élő" és "halott" állapotban lenni. Ugyanannyira absztrakt, mint az információelmélet bitje. "Macskának" nevezni csak a kóbor apácák és a laikusok megtévesztése céljából szokták.

dgy

Egy újabb adalék Schrödinger macskájának lehetséges állapotaihoz:
http://index.hu/mindekozben/poszt/2015/ ... egmentsek/


dgy

Azért futólag megjegyezném, hogy olvastam olyan elmélkedést (talán Penrose valamelyik könyvében, de ez nem tuti), hogy a doboz kinyitásakor a macsek lehet akár a több napos elhalálozás állapotában is. Vagyis amikor kinyílik doboz, akkor az az állapot jön létre, hogy a macsek már régen megmurdert.
Persze előfordulhat az is, hogy a macsek elég intelligens, és ezért sohasem következik be a bomlás, mert a radioaktiv anyag megmarad stabil állapotában.

Azt nem értem, hogy ha Schrödingernek elnézzük, hogy egy egybites kvantumrendszert macskához hasonlítson, akkor Penrose-nak miért ne néznénk el a hasonlat kicsit bővebb értelmezését, mondjuk legyen kétbites.
Mi azzal a gond, hogy a doboz t időpillanatban történő kinyitásakor egy t-x állapotú atomórát (vagy még elemibb kvantumrendszert) találunk ott? Nyilván ezt akarta szemléltetni Penrose. Gondolom a válasz az, hogy t pillanatban dől el, hogy az óra egy korábbi t-x pillanatban állt meg. Ezt adják a kvantumfizika egyenletei, amennyire le lehet fordítani köznapi nyelvre.
Mondom én, és nem vagyok Penrose tehát kéretik helyretenni. Köszönöm!

Én arra gondoltam, hogy legyen egy kvantumos rendszerünk ami felvehet három állapotot:
1. állapot: a rendszer megváltozott t1 időpillanatban
2. állapot: a rendszer megváltozott t2 időpillanatban
3. állapot: a rendszer nem változott meg sem t1, sem t2 időpillanatban
Állítás: a kvantumfizika szerint konstruálható olyan kísérlet, ahol a t2 időpillanatban elvégzett mérés hatására a rendszer az 1. állapotba billen be. (Én így gondolom, de azért kérdezem is egyúttal.)
Ha eddig rendben van, akkor most csak be kell helyettesítenünk Schrödinger macskáját:
1. állapot: a t1 időpillanatban bekövetkezett a bomlás és a macska meghalt
2. állapot: a t2 időpillanatban halt meg a macska
3. állapot: a macska él.
... és a dobozt t2 időpillanatban nyitjuk ki.
A fentiekkel összhangban az volna a válasz, hogy t2>>t1 esetén a nagyon sokára kinyíló dobozban a kinyitás előtti pillanatig egy élőhalott macska volt, a kinyitás pillanatától kezdve viszont egy régóta halott macska. Mindez persze csak jelképesen, ahogyan Schrödinger példájában is, de azért a Penrose variáns szerintem mégiscsak ezt jelenti. Van ebben hiba? Hol?