A Szaturnusznak köszönhető az élhető Föld
A Föld kellemes hőmérséklete nagy valószínűséggel a Szaturnusz kedvező viselkedésének köszönhető. Ha a gyűrűs óriásbolygó pályája egy kicsit eltérne, a Föld pályája annyira megnyúlna, mint egy üstökösé.
Naprendszerünk egy rendezett bolygórendszer, a bolygók pályái köralakúak és jellemzően azonos síkon helyezkednek el, ellentétben az exobolygók többségének rendkívül excentrikus pályáival. Elke Pilat-Lohingert, a Bécsi Egyetem kutatóját régóta foglalkoztatja az az elgondolás, miszerint a Naprendszer két nehézsúlyúja, a Jupiter és a Szaturnusz egyesített hatása alakíthatta ki a bolygók pályáit. Számítógépes modellekkel tanulmányozta, hogyan befolyásolja a Földet a két gázóriás pályájának változása.
A Föld pályája annyira tökéletes, hogy a Naptól való távolság az egyéves keringési periódus alatt 147 és 152 millió kilométer között mozog, mindössze 2 százalékkal térve el az átlagtól. Amennyiben a Szaturnusz pályája 10 százalékkal közelebb lenne a Naphoz, az olyan rezonanciákat keltene, ami tönkretenné ezt az idillt, egy időszakos vonzást kifejtve több tízmillió kilométerrel nyújtva meg a Föld pályáját. Ennek hatására szülőbolygónk az év egy részét a lakható zónán kívül töltené, ahol a hőmérséklet már nem elégséges a víz folyékonyan tartásához.
Hasonló lenne az eredmény, ha megdőlne a Szaturnusz pályája. Egy egyszerű modell szerint, ami nem veszi számításba a másik két belső bolygót, minél nagyobb a dőlésszög, annál nagyobb a pálya nyúlásának mértéke. A Vénusszal és a Marssal kiegészítve a modellt, mindhárom bolygó pályája stabilizálódik, azonban mindezek ellenére a Szaturnusz dőlésével nő az elnyújtottság. Pilat-Lohinger eredményei szerint egy 20 fokos dőlés közelebb vinné a belső bolygókat a Naphoz a Vénusz jelenlegi pozíciójánál.
Hagyjuk azonban a szimulációkat. Idővel minden bolygó keringési pályája változik. Amennyiben ez a pálya már eleve erősen elnyújtott, ezek az ingadozások lehetővé teszik, hogy a bolygót foglyul ejtse a Nap gravitációja. Egy 20 fokos dőlés a Szaturnusz pályájában kilökheti a Marsot, míg a Földhöz 30 fokos dőlés szükséges.
Rory Barnes, a Seattle-i Washington Egyetem szakértője elismeréssel nyilatkozott Pilat-Lohinger eredményeiről, hozzátéve, hogy az életre kivetített vonatkozások nem egyértelműek. Mindössze két Naprendszeren kívüli bolygó pályájának dőlésszögét ismerjük, ezek mindketten az Üpszilon Andromedea csillag körül keringenek, pályáik dőlése 30 fokos a csillag egyenlítőjéhez viszonyítva. "Egy bizonyos ponton egy bolygó excentrikussága befolyásolja az élet támogatásának lehetőségét, azonban nehéz megmondani, hol húzódik ez a határ" - mondta Barnes. Egy Föld és Merkúr között keringő bolygó nagyban különbözne a Földtől, de nem hinném, hogy ez meggátolná az élet kialakulását" (sg.hu)
banz.
