A 2018-as fizikai Nobel-díjat felerészben Arthur Ashkin, felerészt megosztva Gérard Mourou és Donna Strickland kapta, a lézerfizika területén végzett alapvető újításaikért.
Arthur Ashkin az optikai csipesz feltalálásáért, illetve annak biológiai alkalmazásaiért,
Gérard Mourou és Donna Strickland pedig ultrarövid, nagyintenzitású lézerimpulzusok kísérleti előállításáért.
Ezek a hozzájárulások forradalmasították a lézerfizikát, lehetővé téve korábban nem vizsgálhatóan kicsi objektumokon, illetve gyors folyamatokon végzett mérések elvégzését.
Nem csak a fizika, hanem a kémiai, biológiai, gyógyszerészet is egy egész sor precíziós eszközt köszönhet ezeknek az újításoknak, mind az alapkutatások, mind az alkalmazások területén.
Arthur Ashkin optikai csipesze részecskék, atomok és molekulák csapdázásában is fontos kiindulás volt. Vírusok, baktériumok és sejtek is mozgathatóak vagy rögzíthetőek, és individuálisan vizsgálhatóak.
Gérard Mourou és Donna Strickland munkássága megalapozta az utat a legrövidebb és legintenzívebb lézerimpulzusok előállításának irányába, melyeket valaha is létrehoztak.
Számos ipari és orvosi alkalmazást is, mint például a lézeres szemműtéteket is ez teszi lehetővé.
"Gerard Mourou-nak kiemelkedő érdemei vannak az ELI (Extreme Light Infrastructure) megvalósításának az elindításában, amelynek három pillére Magyarországon, Csehországban és Romániában található. Vezetése alatt és egy nemzetközi irányítóbizottság irányításával jelent meg 2010 év végén az úgynevezett ELI Fehér Könyv, amely az ELI műszaki tervezési koncepcióját és tudományos esettanulmányát tartalmazza.
Büszkék vagyunk, hogy Gérard Mourou, aki az ELI projekt egyik megálmodója és akivel jelenleg is együtt dolgozunk, a legmagasabb fokú tudományos díjat kapta és a 2005-ben született gondolata Szegeden is megvalósulhatott az ELI-ALPS Kutatóintézetünk formájában. "
Forrás: https://www.facebook.com/EliAlpsLezerkozpontSzeged/
