Globális felmelegedés

[Banzai]

[Rigel]

[Banzai]

[Rigel]

[Banzai]

Oké, fogadjuk el, hogy igazad van, hogy leküzdjük a bajainkat, remélhetőleg nem lesz radioaktív a fél bolygó, stb... túllépünk a nehézségeinken, megoldjuk a globális problémákat, viszont ez azt jelentené, hogy pár tízezer év múlva lesz egy technológiai bolygó, szinte teljesen mesterséges élőhelyekkel, országnyi városokkal..gigapoliszokkal... stb, a mostani természet, ahogy ismerjük, csak pár rezervátumban, minta bioszférákban maradna fenn..., ez nem lenne sajnálatos? Jó az az út, hogy fajunk önző önmegvalósítása érdekében teljes egészében a szolgálata alá vonja a bolygót, teljes mértékben kizsákmányolja, csak azért hogy fejlődjünk?

[Rigel]

[api]

[Banzai]

[Rigel]

Banzai, kedves!
Mondom: túl pesszimistán látod a jövőt. Mondjuk erről nem te tehetsz, ugyanis az evolúció olyanra formálta az idegrendszerünket, hogy ösztönösen a legrosszabbat feltételezzük a jövőről, így aztán nem érhet minket a létünket is veszélyeztető meglepetés. (Ahogy a mondás ezt megfogalmazza: jobb félni, mint megijedni.)
Okos ember viszont képes felülemelkedni az ösztönös beidegződéseken és tényleg tiszta racionális logikával végiggondolni a folyamatokat.

Túlnépesedés: ENSZ adat a 2050-re kilencmilliárdban maximalizálódó emberiség. Attól kezdve pedig csökkenés fog következni, ennek már nyoma van például Európában, ha nem vetted volna észre. A jólétben élő emberek ugyanis sokkal kevesebb gyereket vállalnak, mint akik szegénységben és tudatlanságban tengetik az életüket. Kínában a XX. században erővel bevezették az egyke-rendszert, ami azóta szinte feleslegessé vált: a lakosság gazdasági felemelkedése miatt egyszerűen egyre kevesebbeknek tetszik a hagyományos 8-10 gyerekes családmodell, és csak egy-két gyereket terveznek önként.

Élelmiszerellátás: a modern intenzív mezőgazdaság ugyanazon a területen ötször-tízszer akkora terméshozamot produkál, mint az elmaradott földtúrás. Ha élelmiszerhiány alakulna ki (nem teszi, hiszen túltermelés van) akkor szimplán csak elérhetővé kell tenni a modern mezőgazdasági technológiákat a szegény országoknak is. És még ott van a GMO-is, amitől a tudatlanok rettegnek mint ördög a tömjénfüsttől, de az újra egy 2-4 szeres terméshozam növekedést tudna előidézni ugyanazon a területen. (És ha most a szabadalmi kötöttségekkel jönnél, akkor szólok, hogy egyes társadalmilag érzékeny biotechnológiai cégek képesek ingyen a rászoruló szegény országoknak átadni a technológiát.) A lényeg: nem fogunk éhenveszni. (Jelzem: az a rohadt marhahústermelést viszont le kéne állítani, túl drága és túl környezetszennyező minden más húsfajtával szemben.)

Nincs belátás, nincs cselekvés: vettél manapság energiatakarékos izzót? Vagy A+++ hűtőszekrényt? Leszigetelted a házadat? Szelektíven gyűjtöd a hulladékot? Vettél egy bicajt munkába járásra? Mert ha igen, akkor éppen te is "cselekedtél". Valójában a józan anyagi megfontolásaid által vezérelve. Pont ugyanezen okok miatt terjednek a gyártott termékek között is az alacsonyabb energiaigényű termékek: minden gyártó jólfelfogott anyagi érdeke, hogy modern és energiatakarékos eszközöket dobjon a piacra, és ha a kutatás-fejlesztésnek sikerül egy még jobb technológiát kidolgoznia, akkor azt minél előbb a piacra dobja, hogy vastagra keresse magát vele. A modern tévék például egytizedét fogyasztják a hetvenes évek képcsöves színestévéinél.
Azt persze ne várjad hogy bárki a teljes emberiséget rá tudja beszélni, hogy legyen jó, és viselkedjen környezettudatosan. Ha ez ilyen könnyen menne, akkor már nem lennének háborúk, gyilkosságok és bűnözés. Egy názáreti ács fia is megpróbálta a rábeszélést, és lásd mire jutott. A biológiai ugyanis csakis önző és opportunista egyedeket tud kitermelni, az emberi is ilyen. A természetét nem tagadhatja meg, maximum megpróbálhatja irányítani. És ez lassan megy, de ha az önzésére apellálunk, akkor biztosra vehető a siker.

Fajok kihalása: szívtelennek tűnhet, de ki nem sz@rja le az állatfajokat? A Földi bioszféra túlélte a perm végi tömeges kihalást is, amikor a fajok 90%-a eltűnt a föld színéről. A kihalás egyúttal egy újnak a lehetősége is: a triászban például olyan csodálatos új csoportok jöhettek létre, mint a dinoszauruszok vagy az emlősök ősei. Egy dolog miatt kell a környezetet óvni: mi magunk vagyunk azok. A mezőgazdaságunk egy "kényelmes" interglaciális éghajlatba alkalmazkodott, és számos kellemetlenséggel járna, ha nagyon felborítanánk a környezet egyensúlyát. Nekünk! Az élővilág köszöni szépen, nem kér a segítségből, neki tökmindegy milyen a környezet, alkalmazkodik hozzá. Eleve erre készítette az evolúció.

[Rigel]