Hírek - röviden

[Banzai]

[Banzai]

[Banzai]

[Banzai]

Abel-díj Fermat sejtés bizonyításáértt!!


Egy több évszázados matematikai sejtés, a Fermat-tétel bizonyításáért Sir Andrew J. Wiles brit matematikusnak ítélték oda a tudományág Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat kedden Koppenhágában.

A Norvég Tudományos és Irodalmi Akadémia indoklása szerint a 62 éves tudósnak a matematikatörténet "leghíresebb és legrégibb problémáját sikerült megoldania" 1995-ben. Az elmélet bizonyításán tudósok generációi évszázadok óta törték a fejüket, azóta, hogy Pierre de Fermat francia matematikus azt elsőként 1637-ben megfogalmazta. A bizonyítás oly összetett, hogy a számelméleti matematikusok közül is csak néhányan képesek megérteni.

A híres Fermat-tétel szerint lehetetlen egy egész szám másodiknál nagyobb hatványát két ugyanolyan hatvány összegeként felírni, azaz a Pitagorasz-tételt nem lehet kiterjeszteni. Wiles több száz oldalas értekezésben bizonyította e teorémát, amely a populáris kultúrának is része lett, utaltak rá a Star Trek-sorozatban és A Simpson családban, sőt a közelmúlt egyik nagy könyvsikere, a Millennium-trilógia női főszereplője is szabadidejében a bizonyításon töri fejét.

További érdekes és legendás adalék, hogy Fermat, a sejtés megfogalmazása idején annak bizonyítását is ismerni vélte, aminek így adott hangot:
"Igazán csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám." - a kutatók és matematikatörténészek, nagyjából egy véleményen vannak, miszerint Fermat egyszerű és csodálatos bizonyítása hibás lehetett.

A 6 millió koronával (196 millió forint) járó díjat, amelyet 2002-ben alapított a norvég parlament Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére, május 24-én adják át Oslóban.

[Banzai]

A Hubble megtalálta a szupercsillagok otthonát




Az általunk ismert világegyetem legnehezebb csillagaira bukkant rá a Hubble űrtávcső, amikor ultraibolya tartományban fürkészte a kozmosz rejtett zugait.
Kilenc, több mint 100 naptömeggel rendelkező csillagmonstrum otthonára akadt a NASA és az ESA közös űrteleszkópja, a Hubble, amikor az R136 katalógusjelű csillaghalmazt vizsgálta.

Az újonnan talált égitestek az általunk ismert világegyetem legnagyobb tömegű csillagai közé tartoznak. Ilyen nagyméretű, masszív csillagokat tömörítő csillagpopulációt eddig nem sikerült találni, emiatt pedig több kérdés is felmerül a fényes égitestek születésével kapcsolatban, olvasható a Phys.org tudományos portálon.
Extrém nehezek és iszonyatosan fényesek

Az R136 csupán néhány fényév átmérőjű és a Tarantula-ködben található, amely a tőlünk 170 ezer fényévre fekvő Nagy Magellán Felhő része. A fiatal csillaghalmaz számos, hihetetlenül masszív, forró és fényes csillagnak ad otthont. Az általuk kibocsátott energia nagy részét az ultraibolya tartományban lehet észlelni, a tudósok ezért is figyelték a halmazt ezen a hullámhosszon.

[Banzai]

Újraírhatja a fizikakönyveket egy szenzációs felfedezés

A svájci Nagy Hadronütköztető (LHC) két független tudóscsoportja is szokatlan és nem várt jeleket detektált nagy energiájú protonok ütközése során, ami egy új elemi részecske létezésére utalhat. A legnagyobb meglepetésre a Higgs-bozonnál mintegy hatszor nehezebb részecske létezésére utalnak a mérési eredmények. Ha a további kísérletek megerősítik az első méréseket, akkor ez az új részecske talán teljesen átformálhatja a fizika Standard Modelljét, és átírhatja mindazt, amit eddig a részecskék világáról gondoltunk.

[Banzai]

Rigel, őszintén felnézek rád hogy az cikk alatti fórumban próbálsz szakmai megjegyzést tenni, ott azért nem könnyű bárkivel bármit is megértetni..., respect!

[rasta27]

"Üzenet a Föld nevében?"
http://www.urvilag.hu/article.php?id=6732
"Jon Lomberg, aki szerint a Naprendszerből kifelé tartó New Horizons űrszondára utólag fel kéne tölteni az emberiség közös üzenetét."
Nem mintha eldöntenénk bármit is, de szerintetek érdemes?

[juzer]

[dgy]