Ahogy az ember sem tökéletes, úgy a társadalma sem lehet az. De lehet rajta javítani, ahogyan a tudásunkat is lehet bővíteni. A demokrácia eszméje elvben tökéletes, de a gyakorlatban jó játék a tőke számára, amit ki lehet, és is ki kell játszaniuk, hogy az emberek akarata a tőkések akaratát tükrözze. A pénz beszél, a szavazó meg e szerint szavaz. Az emberiség, és a földi élővilág érdekei pedig tizedrangú kérdések maradnak, amilyenek mindig is voltak. A gond ezzel az egyébként olajozottan működő rendszerrel azáltal keletkezik, hogy elfogytak a Föld természetes erőforrásai, élőhelyei, és a földi élővilág évszázados pusztulása lassan a végéhez közeledik, nincs még egy évszázad a teljes pusztulásáig. A piacgazdaság müködése az evolúció működéséhez hasonlatos, működik a természetes szelekció, az erős megmarad, a gyenge elpusztul.
A társadalmi diszharmónia bár sok lelkibetegség forrása nyugaton, de nem ez a legnagyobb probléma vele, hanem az, hogy nem biztosítja az államok számára a békés összefogás eszmei alapját, a nemzetközi együtműködés a katonai fenyegetésen, az erőszakos beavatkozáson, hatalmi hegemónián alapul. Esély sincs arra, hogy a természetvédelmi szempontok erősebbek legyenek.
Amíg az emberiséget nem az emberiség legjobb tudása alapján igazgatják, addig sok jót nem remélhetünk.
