Tudat.

[laikus]

A tudatról szeretnék többet megtudni. Pontosabban, mi is rejtőzik a tudat, öntudat, éntudat, ész, inteligencia stb. fogalmak mögött? Hol lehet egyáltalán lokalizálni? Az egy software az agy nevű komputer-en, amit akár át is telepíthetünk egy másik agyba vagy arra megfelelő, szilicium és egyéb alapú gépbe? Vagy egy az egyben maga az agy, esetleg az egész ember szerves elválaszthatatlan része? (vannak olyan hírek, miszerint a szív transzplantáltaknál megjelentek a donor bizonyos szokásai, tulajdonságai...)
Kiváncsi lennék a biológusok, fizikusok és akár a matematikusok véleményére is.
Nem tudom kapok e választ ezekre a kérdésekre, de gonoltam azért csak ide írom...

[DaiuchuuGingaEternal]

Szia laikus!

Elöre szólok, hogy én nem vagyok se matematikus, se fizikus, se biológus, csak egy túl sok szabadidövel rendelkezö egyetemista, aki néha szokott ilyen kérdéseken gondolkozni és olykor még utána is nézni dolgoknak, és mellesleg ma regisztráltam erre a fórumra. Mivel látom, hogy még nem válaszoltak, gondoltam én megpróbálom, csak hogy esetleg valaki nálam okosabb majd kijavíthasson.

Ha jól értelmezem a kérdésedet, te a filozofikusok által "qualia"-ként () emlegetett dolog után érdeklödsz. Véleményem szerint ez talán a legérdekesebb és legkevésbé megfogható/megválaszolható kérdés, miszerint: jó persze, létezik a világegyetem, törtennek dolgok valami szabályok szerint, szóval létezik valami objektív dolog, de vajon miért kell nekünk ezt szubjektíven megélnünk, miért nem jön csak be az agyunkba az input, és megy ki az output (lásd filozofikus zombi: ), miért "gondolkodunk, tehát vagyunk"?

Az én tippem az, hogy nincs igazán semmilyen határvonal ami elválasztaná az embert akár a legélettelenebb elemi részecskétöl ebben a tekintetben, ami természetesen teljesen szubjektív véleményem, de azért megpróbálom kifejteni ezzel kapcsolatban a véleményemet:

Elöször is, a szívtranszplantátumos dologról még nem hallottam, nem tudhatom biztosan, de a biológiai ismereteim alapján elég szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban hogy bármilyen személyiségi jegyet hordozhatna magában a szív vagy bármely más szerv az agyon kívül. Valószínübbnek tartom, hogy csak valamilyen véletlen egybeesés/pletyka/szenzáció, esetleg érzelmi reakció vezethetett ilyen következtetéshez. Az ilyen fajta információkkal szemben mindig szkeptikusnak kell lenni, ha nem köthetö hozzá konkrét jól megszervezett sokszor megismételt kontrollált kísérlet. Túl sok változó, túl kevés adat, túl sokféleképpen interpretálható, stb...

Másodszor, az emberi különlegesség már párszor meg lett cáfolva a tudomány elörehaladtával, és szerintem az evolúció óta eléggé egyértelmü, hogy mi is ugyanannyira különbözünk más állatoktól, mint ök egymástól, mi is csak állatok vagyunk, csak bonyolult lenne teljes jogokat adnunk a többi állatnak is, meg finom a hamburger, ezért praktikus az észérveinket felfüggeszteni és magunkra egy külön fajként tekinteni, hogy nagyszerü, morális embereknek érezhessük magunkat a mindennapokban. Na de a lényeg, hogy ahogy a filogenetikus fán is csak egy levél vagyunk a sok közül, ugyanígy nem látom hogy bármi tudományos alapja lenne azt feltételezni hogy az emberek különlegesek az "öntudat" téren.

Harmadszor pedig van egy olyan gondolatkísérlet, miszerint ha egy embernek egyenként kicserélnénk a neuronjait valamilyen funkcióiban hasonlóan jól müködö anyagra, pl. szilikonra, akkor elég triviálisan érezzük, hogy egyik ilyen lépéssel se pusztítjuk el az ember "lelkét" vagy "qualia"-ját, viszont a folyamat végére a tesztalany agya már egy szervetlen szerkezet lenne. Persze, ez nem igazán tudományos, de mindenesetre valamennyire szerintem megerösíti az álláspontot, miszerint nincs igazán különbség a szervetlen és szerves anyag, söt az ember és a gép között. Ha elég bonyolult gépet tudnánk építeni, és elég gonoszak lennénk hogy beleprogramozzunk érzelmeket is, akkor valószínüleg ugyanúgy "érezne" mint az emberek (feltéve persze ha az emberek egyáltalán "éreznek" és nem filozofikus zombik). Szerintem ebben még Jean-Luc Picard is velem értene egyet.

Nem vagyok benne biztos, hogy jól értelmeztem a kérdésedet és ilyen választ vártál, de remélem valamennyire azért segített

PS.: Ha esetleg tudsz eléggé angolul hozzá, ajánlom figyelmedbe még ezt a videót is: .
V.S. Ramachandran-t egyébként megéri többet is olvasni és hallgatni, ebben a témában nem ismerek nála hozzáértöbb szakembert, és nagyon jól tudja kommunikálni is az anyagot. Mondhatnám, hogy a neurológia dgy-je
Tovabbá nekem még elöször amikor ez iránt érdeklödtem, Sam Harris videói a szabad akarat illúziójáról segítettek még sokat, és Daniel Dennettnek is vannak érdekes gondolatai a témában, bár nekem nem sikerült még azonosulnom velük/megértenem öket eléggé, hogy tudjak róluk nyilatkozni.

Szerk.: Elfelejtettem megjegyezni, hogy persze az én véleményem, Ramachandran, Daniel Dennet, etc. véleménye mind sok helyen eltér egymástól. Ez egy nagyon bonyolult téma, így közel sincs tudományos konszenzus, csak sok teória létezik.

[SuperChango]

[laikus]

[DaiuchuuGingaEternal]

[SuperChango]