Asztrobiológia

[Banzai]

[Tuarego]

[Banzai]

[karit]

Röpködnek itt az év százmilliók meg milliárdok, miközben ha igaz, annak a fajta intelligenciának, amit emberinek mondanak, elég volt közel az átlagostól 1-2 millió év, sőt, az utóbbi pár ezer; pár száz; pár tíz(!) évben mind nagyobb és nagyobb meredekségre kapcsolt. Lehet, hogy a sokat emlegetett technológiai szingularitás - bármit is jelentsen ez - a nyakunkon van, és vagy bebiztosítjuk vele a Szintlépést valami gyökeresen másba, ami után indifferens a lakhatósági(?) zóna, sőt, a központi csillag megléte is, és nem kell "rozoga" molekulákra bízni a csettintésnyi élettartamot - vagy még az előtt tökön lőjük magunkat fajszinten (esetleg bolygószinten is).

Ha az intelligencia evolúciós előny (elsőre annak tűnik*), és van rá elég idő, akkor szerintem előbb-utóbb ki kell fejlődnie ott, ahol arra alkalmas élet van - a hangsúly az elég időn van, és nem Istenen vagy egy fekete Monolit hasábon. Hogy mikortól mondható az ember kiemelkedése az állatok közül, és miért pont akkortól, abba nyilván bele lehet kötni, de állítólag pl. a varjú intelligenciája felér egy pár éves gyerekével. Persze valamennyi esze minden állatnak van, és egy varjúnak 1-2 millió éve sem lehetett kevesebb, mint ma, szóval nem az intelligencia kiinduló szintje a fontos egy fajnál, hanem valami más.

A nagy kérdés, hogy MI? És hogy kell-e külső késztetés, ami a dinóknál talán hiányzott(?); vagyis: mennyiben volt más az australopithecus esete?

Btw. ha a dinók 150 millió évig uralkodtak itt, nem látom bizonyítottnak (az Astrotévé műsora jön, kéretik továbblapozni...), miért ne lehetett volna akár az ő utolsó pár ezer; pár száz; pár tíz(!) évük ugyanolyan exponenciális intelligencia robbanással megáldva/verve? Csak mert (még) nem ástak ki sehol VR sisakban elpusztult raptorokat? Vagy a mexikói öbölnél felrobbantott melanzs-antianyag bombájuk maradványait? Lehet, hogy fejben oldották meg a Lorentz-Veloci transzformációt és a Mindenség Elméletét sem akarták sziklába karcolni. Zárójel bezárva.

Egy faj mindig előre menekül a kipusztulása elől, és a "kirajzási" időpontjának elérése ellen sok minden dolgozik (pl. kozmikus sebességgel közeledik valahol): szerencsére eddig a nagy kihalások üteme százmillió év nagyságrendű volt, így mi talán beleférünk majd az ablakba... ha nem, akkor úgy járunk, mint bármilyen más peches életforma ezelőtt és ezután. Az asimovi kirajzás más bolygókra jó ötlet, nekünk itt a Mars (más helyeken ultra halmozottan szerencsés lenne egy ilyen társbolygó, ha minden igaz), de más naprendszerekbe eljutni még jó sokáig szintén asimovinak tűnik; és előbb utóbb egy marsi kolóniába is beleállhat egy kisbolygó.

Szerintem a fentiek miatt jó esélye van/volt sok intelligens életforma kifejlődésének univerzum szerte, inkább a fennmaradásuk intervalluma a nagy kérdés. Valamiért úgy tűnik, hogy a világ megismerési szintje nincs arányban a toleranciaszint változásával. Jó lenne azt gondolni, hogy az önérdekkel szemben álló közérdek/fajérdek/ÉLETérdek ilyen fokú suicid les.arása nem általános szabály az univerzumban - de mi van, ha mégis az?

* Az előbbieket újra végiggondolva nem is biztos, hogy evolúciós előny az intelligencia. Azzal, hogy potenciálisan veszélyes lesz egy faj a saját ökológiai környezetére, evolúcióellenessé válik, és lehet, hogy "programozottan" pusztulásra van ítélve. Bármilyen nagy az arcunk, nem hinném, hogy ebben a felállásban mi vagyunk az erősebb kutya.

Engem az érdekelne, hogy - mivel az emberi intelligencia pár kozmikus pillanat alatt ért el idáig - hol lehet a vége a fejlődésnek? Vagyis, ha eljut egy faj idáig exponenciális(?) tudás növekedéssel, akkor mennyi idő alatt juthat olyan szintre, amikor már felesleges is keresni a nyomait a földhöz ragadt gondolkodásunkkal (pl. antennákkal), mert annyira "másfélék". Elég kis "fejlődési ablaknak" tűnik ez a pár tíz-száz-ezer év egy életforma esetében az előtte eltelt milliárdokhoz képest, ezért vagyok nagyon pesszimista az ide látogató (vagy egyáltalán a jelenleg bárhol létező) kis szürke emberkékkel kapcsolatban.

[Banzai]

[Tuarego]

Hadd mondjak még valamit.

Sokszor úgy fogalmazunk, ebben a topikban is, hogy "az ember" eljutott ilyen meg olyan intelligencia szintre. De konkrétan ki ez "az ember"? Kit értünk alatta? Az ENSZ főtitkárát, vagy valami szupertudóst? Avagy általában az emberiség összességét? Azt meg hogy lehet megszólítani? Ha egy idegen civilizáció meg akarná szólítani az emberiséget, kinek tehetné fel a kérdéseit?

Tulajdonképpen már most is hasonló állapot felé közelítünk, mint Lem Solarisa. Vagyis maga a bolygó összessége képez egy élő egészet, s tényleg felesleges azon vitázni, hogy melyik élőlényfajta az "értékesebb", intelligensebb, fontosabb. Mindegyik fontos ugyanis, mert így alkot egy működő egészet, s ennek az egésznek vagyunk mi is részei.

Az én felfogásom szerint kicsinyes dolog magunkat túlértékelni, s az egész Földet a mi szűkebb érdekeinknek alárendelni, "leigázni". Inkább arra kellene büszkének lennünk, hogy részei lehetünk ennek a rendszernek, ami igen magas szintre jutott a szervezettségben. Természetesen ehhez mi, emberek is hozzátettük a magunkét, de ne emeljük magunkat senki és semmi más fölé, mert a többi rész, még az élettelenek is ugyanolyan fontosak ahhoz, hogy ez a rendszer működőképes maradjon.
Ezért én nem arra helyezném a hangsúlyt, hogy kinél van az értelem, s melyik faj az intelligens.

A Földi rendszer egésze az értelmes!

(Most lehet, hogy ezzel ismét kihívom magam ellen azok nemtetszését, akik gyakran bírálnak a szokásostól eltérő felfogásom miatt...)

[Banzai]

[Tuarego]

[karit]

[Banzai]