1. Fotoncsere két fény találkozásánál?
A prizmás egyszerűsített helyettesítőképet DGy az energiaáramlásra rajzolta fel.
Ugyanakkor kizártnak tartom, hogy két különböző színű fénysugár találkozásánál a színek kicserélődnének.
Hogy jön ez akkor össze?
Ha nagyon beleásunk, talán felfedezhetjük a kvantumfizika korlátait, a mögötte lévő kvantálatlan világot. Nemtom.
(DGy gyakran panaszkodik, hogy mindenki a relativitáselméletet próbálja megcáfolni. Viszont a díjat nem azért kapta Einstein.)
Elemlámpa helyett végezzük el a kísérletet két monokromatikus fényforrással! Külön előny, ha még koherens is.
Legyen egy piros és egy zöld lézer.
A térelmélet szerint a balról jövő piros fény energiája a találkozási helyen bekanyarodik balra,
a jobbról jövő zöld fény energiája pedig bekanyarodik jobbra.
Mi történik a fotonokkal?
Haladnak tovább egyenesen? Vagy tényleg energiát adnak át egymásnak?
2. Koaxiális kapacitás
liteside.pngVillamosmérnököknek az egyszerű esetek számítását tanítják. (Not so heavy.)
Remélem jól emlékszem a képletre. Bár a kettes szorzóban nem vagyok biztos...
(Na most a szuperpozíció a probléma. Mert egy gömb felületén lévő töltésnek nincs befelé hatása. Persze ez cső, nem gömb. De most nem ez a lényeg.)
Nehezítsük a feladatot...
wrongside.pngLegyen az elrendezés excentrikus.
Ki kellene számolni az energiaáramlást. A mágneses tér legyen homogén és állandó. Az elektromos térerősség viszont térben változik.
Elvileg ez egy jókora integrál a tér minden pontjára.
Esetleg próbálkozhatunk az egyszerűen számolható belső és külső forrásból származó mezők szuperpozíciójával.
Valahogy ki kellene számolni az energiasűrűséget és az energia áramlási sűrűségét, és megmutatni, hogy a folytonosság nem sérül.
Egyszerűsítek egy kicsit...
wrongsize.pngMaradjon koncentrikus a geometria, viszont helyezzünk el nagy relatív permittivitású, illetve permeabilitású anyagot bizonyos helyekre. Az egyik esetben az elektromos térerősség fog ugrani az anyag határán, a másik esetben pedig a mágneses indukció. (A fene egye meg az inkonzisztens elnevezéseket! Látszik, hogy angolszászok találták ki. Szeretik a bonyodalmakat, pl. 12 incs egy láb, 3 láb egy jard stb.)
Na itt van egy gyakorlati probléma, mert a mágneses anyagok általában vezetők. (Persze lehetne kerámia szupravezetővel, de az már nagyon más eset.)
Viszont van egy érdekes kísérlet, amikor üveg főzőpoharat elektromosan feltöltenek.
Szóval a kondenzátorhoz nem feltétlenül szükséges fém, habár úgy a feltöltése macerásabb.
Tehát az anyag határán kellene vizsgálni az energiaáramlás folytonosságát...
Most térjünk vissza az eredeti elrendezéshez, de kezdetben mágneses tér nélkül.
Helyezzük könnyen forgatható tányérra az elrendezést, majd kapcsoljuk be a mágneses mezőt.
Elkezd áramlani körbe az energia, aminek tömege és perdülete lesz.
Elvileg a tányér el kell forduljon. Habár ebben nem vagyok olyan biztos. A kondenzátor forgása és az energiamező forgása lehet független.
Na de a forgás már nem inerciarendszer.
Meg aztán miféle energia ez?
Általában az energianyalábokat lehet detektálni.
Számomra ez valami sötét energia...Statisztika: Elküldve Szerző: Zsolt68 — 2017.09.16. 09:40
]]>