]]>
]]>
]]>
]]>
]]>
]]>
Köszönöm a hozzászólásokat.
Újabb gondolatkísérletet találtam ki. Most is ugyanaz az a kérdésem: Hol lehet a hiba?
Képzeljétek el, hogy van egy félgömb alakú űrhajó, amiben van egy A megfigyelő.
A megfigyelő mellett az űrhajón kívül helyezkedik el az M megfigyelő.
A és M egymáshoz képest nyugalomban vannak.
Az űrhajó belső felülete tele van detektorokkal, amik érzékelik az A által merőlegesen kibocsájtott lézersugarat.
A felső ábrán az álló helyzetben az A pontból merőlegesen kibocsájtott lézersugár t idő múlva a B pontba érkezik.
Ez után a kísérlet után az űrhajó elindul, felgyorsul 13/15 c sebességre és mikor ismét az M megfigyelő mellé ér, az A megfigyelő kibocsátja a lézersugarat a haladási irányra merőlegesen.
A lézersugár ezúttal az AB' utat járja be, az M megfigyelő szerint 2t, az A megfigyelő szerint t idő múlva ér a B' pontba.
Az A megfigyelő ismét azt látja, hogy merőlegesen haladt a lézersugár és ugyanabban a pontba érkezett.
Az A megfigyelő ekkor az A' pontba került, az A'B' szakasz valóban merőleges a haladási irányra.
Most ismételjük meg ugyanezeket a kísérleteket, de az űrhajót töltsük fel n=2 törésmutatójú anyaggal!
A fény sebessége az űrhajón belül csak 0,5c lesz (c a vákuumban mért fénysebesség).
A kísérlet első része annyi változást hoz, hogy 2t idő alatt ér a lézer a B pontban elhelyezett detektorhoz, de a lézer iránya nem változik.
A kísérlet második részében az űrhajó gyorsabban halad, mint az űrhajó belsejében terjedő lézersugár!
Ebben az esetben az M megfigyelő által mért 2t idő alatt az űrhajó a felső esettel azonos helyen lesz, de a lézer csak a vörössel jelölt B' pontig jut, ahol eléri az űrhajó falán elhelyezett detektort.
Ebben az esetben az A' pontban lévő megfigyelő már nem derékszögben látja terjedni a lézersugarat!
A derékszögtől való eltérés mértéke arányos a sebességével.
Ha laboratóriumban nagymértékben lelassított fénnyel próbáljuk reprodukálni a fenti kísérletet és elegendően hosszú fényúthosszt alkalmazunk, akkor esetleg megfigyelhető lenne a derékszögtől való eltérés.
Én a mikrohullámú háttérsugárzás által meghatározott haladási irányt választanám a kísérletben a haladási iránynak és arra az irányra merőlegesen bocsájtanám ki a lézert és figyelném, hogy tapasztalok-e a merőlegestől való elhajlást.
Statisztika: Elküldve Szerző: Takács Imre — 2017.08.27. 21:19
]]>
]]>
]]>
Statisztika: Elküldve Szerző: mmormota — 2017.08.23. 15:06
]]>
Statisztika: Elküldve Szerző: mmormota — 2017.08.22. 22:34
]]>
]]>
Statisztika: Elküldve Szerző: mmormota — 2017.08.22. 22:25
]]>
Ha az űrhajóhoz közel egy irányból érkezik a fény, akkor ebből az is következik, hogy a kisugárzott fény is egy irányba távozik? Ilyen alapon a relativisztikus sebességgel száguldó csillag is közel egy irányba sugároz?
Igen érdekes, hogy egy régen úton lévő foton hegyesszögben utoléri a relativisztikus sebességgel haladó űrhajót, majd a helyett, hogy annak rendje és módja szerint hátulról érkezne meg az űrhajóhoz, megelőzi azt és szemből érkezik hozzá.
Ezt egy, az űrhajó körül kialakuló helyi téridő görbülettel tudom elképzelni. Nyilván nem görbíti meg az űrhajó az egész Univerzum terét. Ilyen alapon a relativisztikus sebességgel száguldó csillag körül is csak helyi mértékű görbület lép fel (?).
Statisztika: Elküldve Szerző: Takács Imre — 2017.08.22. 21:33
]]>
Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2017.08.22. 02:19
]]>