Ha a rajta állóknak a radiális irányú mozgásait , akkor éppen megkaptunk egy 1-dimenziós, kör topológiájú, táguló univerzumot, beágyazva a R^{2+1} _sík_ téridőbe. (Ugyanígy beágyazható néhány (nem mindegyik) 3+1 táguló univerzum a sík 4+1 térbe). Így annak a teljes mechanikáját átörököltethetjük az 1-dimenziós, táguló univerzumunkra.
Ilyen módon rendelhetünk az 1-dimenziós téridőnkhöz egy olyan "egyidejű", illetve "tér" fogalmat, amely nem realizálódik az univerzumban senki számára, viszont hasznos lehet. (a 2+1 anyauniverzumban a körlap közepén álló megfigyelő ideje és tere). És így simán lehet sík téridőben, 1 darab inerciarendszerben, kis sebességekkel, Newton-i mechanikával tárgyalni az olyan kérdéseket, hogy pl mi történik, ha cérnával két, eseményhorizont által elválasztott testet.
A hűtőtornyon (lásd kettővel feljebb) a tér-, fény- és időszerű pontpárokon kívül létezik még egy fajta pontpár, akiket nem köt össze tér-, fény- vagy időszerű geodetikus, illetve a jövő irányú fénykúpjaik diszjunktak. Akik kívül esnek egymás univerzumának kauzalitási horizontján. (ez szimmetrikus)
Nem tudom hogy van-e nevük, legyenek most "elválasztott" pontok.
Ez az "elválasztott pont" tulajdonság a "táguló körlap határa" modellben látszólag nem bír túl sok jelentőséggel. Vegyünk fel a táguló körlap határán két testet 90° távolságra, és kössük őket össze a hosszabbik ív mentén egy nyújthatatlan és eltéphetetlen cérnával. Ekkor az oksági kapcsolat szerint a testek nem hathatnak egymásra. Mi történik ilyenkor a cérnával?
Meg egyáltalán, sík téridőben, nagy sebességű testek esetén, ha cérnával vannak összekötve a testek, hogyan hat az egyik a másikra?Statisztika: Elküldve Szerző: Macska Bonifác — 2017.06.08. 14:11
]]>