Azt akartam kérdezni: mi nem tudhatjuk egyszerre a helyet és a sebességet, de azért a részecske talán ismeri a saját állapotát.
Ede bácsi érthetően elmagyarázza ezt a sajátfüggvények szuperpozíciójával.
Ezek szerint a részecske sem tudja h hol van és mennyivel száguld.
Tegyük fel hogy értem. Aztán mégsem.
Susskind macskája: érdemes összevetni a két előadást...
Na most már végképp nem értem az egészet.
----------
Ez nagyon különös. (Persze lusták vagytok 1-1 percet megnézni az említett előadásokból.)
Ede bácsi azt mondja, hogy a hullámfüggvény a sajátállapotok szuperpozíciójában leledzik.
De a hullámok tulajdonsága, hogy vagy a mozgásmennyiséget ismerem
és akkor nem tudom h hol van, mert az abszolút értéke mindenütt,
tehát olyankor mindenütt azonos valószínűséggel van. Vagy pedig tudom a helyét
és az rengeteg frekvencia szuperpozíciója, tehát nem tudom a lendületét.
A kérdés az, hogy ennek ellenére a részecske mégis tudja h hol van és mit csinál, vagy pedig nem.
Susskind azt mondja: ha nem nézek rá az elektronra, nem akarom megállapítani a helyét,
hanem csak megfordítom a polaritást, és a résen szóródó elektron valószínűséggel visszamegy ahonnan jött.
Minden bizonytalanság és határozatlanság ellenére.Statisztika: Elküldve Szerző: Zsolt68 — 2017.11.30. 01:10
]]>