Ami a koncepcionális, kvalitatív magyarázatot illeti, azt kell látni, hogy tetszőlegesen kis részre ható súrlódási erőnek az iránya csak az adott részecske mozgási irányától függ. Természetesen az erőket az egyes részecskékre összegezni (integrálni) kell.
Ha az , vagyis a forgás sokkal gyorsabb, mint a transzláció, akkor a súrlódás iránya olyan, hogy a transzláció irányába nagyon kicsi komponense esik, a súrlódás alig lassítja azt.
Fordított esetben természetesen a szögsebesség fog nagyon lassan csökkenni.
Konkrét számolással az is belátható, hogy a szögsebesség és a sebesség aránya a kezdeti feltételektől független konstanshoz tart megállás előtt.
A jelenség, számolás nélküli ismertetése lényegében megtalálható Resnick és Halliday páros által, írt általános fizika tankönyv-sorozat (196x) valamelyik kötetében.
Feltehetően persze sokkal régebbi eredetű a probléma felvetése, de az amerikai fizikusképzés tankönyvei azóta is -idáig visszavezethetően- szokták megemlíteni.
A Nyugat-floridai egyetemen szorgalmi feladat volt 1989-ben.
A végleges választ az Oslói egyetem munkatársai publikálták 1984-ben.Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.08.28. 16:21
]]>