Ha első körben csak a lámpafény hatását szeretnénk figyelembe venni, -és két napos időskálán valószínűleg ez elegendő-
akkor érdemes olyan henger-koordinátákban számolni, amelynek a főkörei a perturbálatlan körpályával egybeesnek.
A lámpafény divergenciája elég nagy, de az ellenerő nagyságrendjén nem változtat.
Az ellenerő felbontható ekkor a megfelelő komponensekre.
Az viszonylag könnyen megmutatható, hogy a z irányú erő oszcilláló részének hatása nem játszik lényeges fizikai szerepet.
Ami számítani fog, az a tangenciális, és a sugárirányú erő.
Mivel a lámpa forgásának periódusideje nagyjából három másodperc, és ez lényegesen kisebb mint a keringési idő, ezért elfogadható lehet, ha időben átlagolunk.
A probléma még az, hogy hogyan hámozzuk ki a feladat szövegéből a lámpa helyzetét.
A forgás során az impulzusmomentum, a szögsebesség, és a lámpa szimmetriatengelye egy síkban van, miközben körbeforognak, úgy hogy lokálisan az impulzusmomentum vektor marad konstans.
A feladat alapján tudjuk, hogy a lámpa szimmetriatengelye 3 másodpercenként az izé felé irányul, de ez önmagában még kevés.
Ha ezt nem sikerül konkretizálni a feladat szövege alapján, akkor paraméteresen kell megoldani a feladatot, ami egy perturbált "égi-mechanikai paradoxon"-ra vezet.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.08.05. 17:45
]]>
dgy
Statisztika: Elküldve Szerző: dgy — 2018.08.04. 22:55
]]>
A magasság és ezzel együtt a sebesség is természetesen megváltozik, de nagyságrendileg talán elfogadható marad az eredmény.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.08.03. 11:46
]]>
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.08.03. 01:39
]]>
Pontosabban: mi nem erre gondoltunk.
------
De ugye tudod, mi a tisztességes fizikus viselkedés ilyen esetben: ki kell számítani a te összes ötleted következményeit, aztán ha valaki rájön arra, amire mi gondoltunk, annak is utána kell számolni. Végül pedig össze kell hasonlítani a kijött eredmények nagyságrendjeit.
Nyugodtan előfordulhat, hogy valamelyik általad javasolt effektus húszmilliószor nagyobb hatást okoz, mint amit mi kitaláltunk.
De ez persze csak a végén, a sok számolás után derül ki.
-------
Ui: Landauban egyebek közt azt csodálom, hogy az ilyen dilemmákat vagy trilemmákat számolás nélkül, megérzésre el tudja dönteni. A könyvei teli vannak olyan bekezdésekkel (látszik, hogy a fordító sem nagyon követte a gondolatmenetet, próbálta szó szerint fordítani), ahol kvalitatív meggondolások alapján eldönti, hogy a most vizsgált jelenség esetén ez meg az a paraméter vagy az egyenlet harmadik tagja elhanyagolható, aztán a marha bonyolult egyenletet így egyszerűsítve triviálisan megoldja. (Esetleg jön a könyv következő fejezete, ahol fordítva tételezi fel a nagyságrendeket, és kihoz valami egészen más effektust...)
dgy
Statisztika: Elküldve Szerző: dgy — 2018.08.03. 01:28
]]>
Ma az utolsó tippem, hogy mivel a lámpa és a Hold is forog, ezért kissé eltérő trajektóriája lesz a lámpának mint a (feltehetően) nemforgó objektumnak.
Viszont azt nem tudom hogy létezik-e valamilyen egyszerű perturbatív eredmény.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.08.03. 01:15
]]>
]]>
]]>
]]>
– Nézd csak, ott balra, mindjárt a fékezőrakéta mögött, mi az?
– Hát ezt nem hiszem el! Egy fekete dominó, obeliszk, vagy mifene... Pont, mint a 2001 Űrodisszeában. Csak rá
van festve egy hatalmas vigyorgó smiley... Álljunk meg azonnal!
– Lehet, hogy te vagy a parancsnok, de még mindig nem értesz az égimechanikához. Itt nem lehet csak úgy
egyszerűen megállni. Ha nem tudnád, éppen úton vagyunk a Nyugalom tengere felé, és ha most csak egy kicsit
is fékezünk, sosem érünk oda, sőt le is zuhanhatunk. Az űrben meg amúgy sem lehet állni, minden mozog...
– Akkor ez a fekete izé hogyan és miért áll ott?
– Az sem áll. Közben bemértem, körpályán kering a Hold felett, épp 137 km magasan.
– Akkor álljunk mi is körpályára, melléje!
– Ahhoz nincs elég üzemanyagunk, és különben is, akkor fel kellene adnunk a holdraszálást. Majd visszafelé! A
holdkomp felszállóegységében van egy kis tartalék kakaó, azzal melléállhatunk.
– OK, akkor visszafelé radarral megkeressük.
– Van egy rossz hírem. Ezt az izét nem érzékeli a radar. Mondhatni lopakodva kering a Hold körül. Az előbb is
csak azért vettük észre, mert ez a fekete négyszög kitakart egy részt a Hold megvilágított felszínéből. Alulról
nem is láttuk volna a fekete ég előtt.
– Hoppá! Akkor visszafelé jövet hogyan vesszük észre? Tudod mit? Tegyünk ki mellé egy rádióbóját!
– Ilyesmivel egyelőre még nem szerelik fel az űrhajókat.
– Kár, minden sci-fiben így oldják meg a hasonló helyzeteket. Nincs valamink, amivel pótolhatnánk?
– Hát, elhoztam magammal a kisfiam cserkésztáborokban használt rúdlámpáját. Elem is van hozzá. Méghozzá
szuperelem, akár egy hétig is kitart. Állítólag tíz wattos fénysugarat produkál... Ha a lámpát óvatosan kitesszük
az űrbe, megfelelő sebességgel meglökjük, akkor talán sikerül ráállítani ugyanarra a körpályára, amin ez az
izé kering. Próbáld meg úgy kitenni, hogy folyamatosan rávilágítson a fekete valamire. Akkor a radarral
megtalálhatjuk a lámpát, a fénye alapján meg az UFO-t. No, akkor hajolj ki, célozd meg azt a fényes csillagot...
nem azt, a mellette levőt... és dobj akkorát, mint egy baseball meccsen... Remek!
– Akkor sikerült?
– Majdnem. Az irányt és a pályát eltaláltad, a lámpa kb. száz lábnyira lebeg az izétől, de sajnos forogni kezdett,
és csak minden harmadik másodpercben világít rá a négyszögre. De így talán még jobb, feltűnőbb lesz, ha
keressük.
– Milyen furcsán forog...
– Hát igen, ha nem a főtengelye körül, hanem arra 45 fokos szögben álló tengely körül hozod forgásba, akkor
ilyesmi várható. Még jó, hogy a forgástengely pont az izé felé irányul. No jó, ülj vissza a vezérlőpulthoz,
folytassuk a leszállást. Két nap múlva visszajövünk, és közelebbről megnézzük, mi ez a valami. Akkor Holdra
fel! Izé, le!
(Rögzítés vége.)
Az elemzőtiszt kommentárja:
tény, hogy a navigátor kisfia visszakapta az elemlámpáját, évekig büszkén muto-
gatta az iskolában. Az is tény, hogy a holdkomp a visszaúton gyanúsan sokáig vesztegelt, és furcsa manővereket
végzett 137 km magasságban. A fekete izéről azonban a továbbiakban sem a beszélgetésekben, sem a hivatalos
jelentésekben nem esett szó.
Értékelés:
amennyiben a fenti beszélgetés nem az esetleges lehallgatók megtévesztésére szolgált, és valós
eseményeket rögzít, akkor csak arra tudunk gondolni, hogy a kihelyezett zseblámpát valami ismeretlen fizikai
hatás letérítette kijelölt pályájáról, és bár a visszatérő komp utasai a lámpát megtalálták, az már nem a „fekete
izé” közelében tartózkodott.
Javasolt intézkedések:
szigorúan titkos kutatások indítása az ismeretlen fizikai jelenség feltárása céljából. Ki kell
derítenünk, milyen hatás, és milyen messzire sodorta a zseblámpát eredeti helyzetétől. Javasoljuk (az I. Asimov
nevű ügynökünk által az „Aranytojás” projektben felvetett ötlet alapján) jelen dokumentum kiszivárogtatását
egy nemzetközi fizikaverseny feladata formájában, hátha a fizikushallgatók egyesített intelligenciája segít
megfejteni a rejtélyt. Emellett természetesen folytatni kell a titokzatos objektum utáni közvetlen kutatást is
„Tű a szalmakazalban” fedőnév alatt.
Intézkedési terv jóváhagyva, a kiszivárogtatás 39 évvel elhalasztva.
Titkosítva 2106. június 20-ig.
(Cserti József, Dávid Gyula)
2008/1. feladat
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.07.31. 21:03
]]>