A történetnek három fő eleme van:
-A sziklafal
-Roland
-Roland kardja (Durendal)
A történet feloldása legalább az egyik elemnek tulajdonítandó nemszokványos állapotokkal lehetséges.
1) A sziklafal adott szakasza extrém törékeny volt, elegendően erős ütés hatására a törés tovaterjedt egy nagy térfogatra.
Ilyen állapotot ismerünk, a Bolognai vízcseppek jellegzetesen ilyenek.
Ha ilyen irányban indulunk el, akkor az a kérdés, hogy geológiailag hogyan tud ilyen állapot létrejönni nagy térfogatra vonatkozóan.
2) Roland olyan erős, hogy a (törhetetlen) kardját olyan sebességűre gyorsítja, ahol a légköri oxigén és nitrogén atomok magjai egymásba torlódnak, és a kard élén (vagy lapján) beindul a fúziós reakció.
Ez nyilván biológiai kérdéseket vet fel, nemszólva a törhetetlenségről.
3) A Durendal törhetetlen. Végső soron a törések is kvantumos folyamatok, de ha a kard alkotórészecskéire nem teljesül a Born-törvény, akkor elvileg elképzelhető nagyon sokféleképpen viselkedő anyag is.
Ennyi erővel persze majdnem bármi lehetséges.
Nyilván az ötletek csökkenő sorrendben tűnnek elfogadhatónak, kérdés hogy mire gondolhatott a feladat kitűzője.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.03.06. 13:34
]]>
közülük sok százat pazar kardjának élére hányt, ám egy idő után érezte, hogy ereje kezdi elhagyni. Nem is
az bosszantotta leginkább, hogy meg kell halnia, hiszen hős volt (lásd fentebb), hanem az, hogy kardja az ellenség
kezére juthat. Így hát összeszedte utolsó erejét, hogy kardját egy nagy sziklán kicsorbítsa — és akkorát talált
odasózni, hogy a francia Pireneusok csorbultak ki.
Számítsuk ki, milyen fizikai következményekkel jár a fenti interpretáció!
(Piróth Attila)
1998. Ortvay-feladat, anno nem érkezett megoldás.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.03.05. 17:21
]]>