Elgondolkodtam, hogy hogyan lehetne látványosabbá tenni az oszcillálás okát. Az alábbi ábrákat sikerült összekalapálnom, megosztom.
oli.jpg
Bal felső: első bank profitja a két bank árképzésének függvényében (árfolyamok eltérése 100-tól az x és y tengelyen, profit a függőleges z tengelyen). Az első bank az x tengely mentén tudja változtatni az árfolyamot, ezzel maximalizálja a profitját. xmin=ymin=0, xmax=ymax=6, tehát a (100,106) intervallumon látjuk az árfolyamokat és a hozzájuk tartozó profitokat.
Jobb felső: második bank profitja, ő az y tengely mentén mozogva próbálja maximalizálni a profitot.
Alsó ábra: a kettő összerakva (egész pontosan mindenhol csak a nagyobb érték ábrázolva) és a bankok árfolyamváltoztatásai jelölve nyilakkal. Egyes bank piros nyilak mentén változtatja az árfolyamot, mire a második bank reakciója zöld nyíllal jelölve. Ha megnézzük valamelyik nyílhegyet az ábra tetejénél mondjuk, akkor oda kell képzelni a másik függvény értékét, ami a másik bank profitját mutatja - ez jóval kisebb lesz az ábrán látható értéknél. Ezért tehát a másik bank is változtat és felmegy a következő nyílhegyhez. Egy darabig így mennek lefelé "az x=y árok két partján ugrálva", mindig egymás alá licitálva. Egyszer csak eljön a pillanat, hogy nem éri meg átugrani az árkot, hanem áremeléssel lehet növelni a profitot (alul piros nyíl).Statisztika: Elküldve Szerző: Idegfúzió — 2015.02.11. 17:53
]]>