Egy 4omm vastag fémlapon helyretették nagykalapáccsal
, le fogják szépen csíszolni, aztán galvanizálás és porfestés.Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2018.07.18. 23:31
]]>
Felszerelnek 8 ilyen illesztést egy elemre, a csapot legyártják egy speciális acélból.
De az oldható kötésekkel is láttam ilyen megoldást. Lehet gyártatni nagy szakítószilárdságú csavarokat is, 5-6 menetmagasság elég a rögzitéshez, készitenek egy 20mm vastag 100mm átmérőjű korongot a közepén egy menettel és felhegesztik.
Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2018.07.10. 08:32
]]>
Statisztika: Elküldve Szerző: api — 2018.07.08. 14:58
]]>
A két lap közé a végén beépítenek egy gumi kédert, hátulról.
Megkerestem az épület alaprajzát. A legérdekesebb a II. szinten a felfüggesztett folyosó. Látszik,hogy oszlopok nincsenek, az folyósót a tetőt tartó gerendákra szerelt rudas függesztőművek merevítik.
Az I. szinten a pirossal kiemelt rész a folyosó teljes hosszát ábrázolja, ugyanaz a szerkezet átmegy az út felett is, a BMW múzeum mellé, a kültéri szakasznak vannak oszlopai.
A II. szinten a zöldel kiemelt folyosó legalább 6o méter hosszú, a padlója kvarcos csíszolt beton, vagy 2.5 méter széles, annak legalább 12cm vastagsága kell legyen, csak ennek a súlya óriási. Szóval a mellvért tartja az egész folyosót, mert a fémszerkezet alatta egy ekkora nyilásnál túl nagy súlyt jelentene, hogy ezt oszlopok nélkül lehetetlen lett volna megoldani. A húzott acéltető nem tarthat meg egy ilyen folyosót, négy függesztőrúddal.
Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2018.07.08. 08:37
]]>
Statisztika: Elküldve Szerző: api — 2018.07.07. 11:15
]]>
Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2018.07.07. 09:51
]]>
A háromszögű üvegezett mezőkből álló rész rácsozata szerintem hegesztve van. Az festett (és nem koracél) szerkezetnek látszik.
Statisztika: Elküldve Szerző: api — 2018.07.05. 23:18
]]>
Ennek hihetetlen méretű, kb. 2omm vastag roszdamentes acélből vannak készítve a függő folyosói, meghajlítva, kicsíszolva és pollirozva, festés nincs. Minden egység darabokból készült, de az elemek kb. 5x3 méteresek, az illesztések közöttük tökéleletesek. Nézegettem, de nem nem láttam acélszerkezet alattuk, ezeknek a folyósóknak maga a burkolata az szerkezete, legalábbis a mellvérteknek biztos az (mert ki gyártana le gerendákból egy girbe-gőrbe szerkezetet és az 2omm acéllemezzel burkolja, annak elég lenne a 6-8mm lemez is).
A piacon vannak 1oKw-os lézeres vágógépek, ezek a 3omm vastag acélemezt is vágják , ezek síma CNC, de hajlítani ezek nem tudnak, a noha a legnagyobbaknak az asztala 6ooox3ooomm méretű.
Azt nem tudom, hogy voltak képesek kivitelezni ezeket az óriási lapokat, de kellett legyen egy nagyon nagyméretű berendezésük, sablon és prések nélkül, mert azok nyomot hagynak, amit kidolgozni szinte lehetetlen.
.
Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2018.07.05. 22:31
]]>
A lézeres deformálás alapvetően négy hatásmechanizmuson keresztül történhet:
Temperature Gradient Mechanism (TGM)
Buckling Mechanism (BM)
Upsetting Mechanism (UM)
Surface Melting Mechanism (SMM)
Ezek közül, főleg vastag lemezek esetén a TGM a legfontosabb. Ennek a lényegét a következő ábra tartalmazza:
Intuitívan úgy lehet megérteni, ha elképzeljük az ideális esetet. Amennyiben a felmelegedés-lehűlés közben az anyag végig rugalmas alakváltozást végez, akkor a lehűlés végén ismét sík alakú lenne a lemez. A valóságban viszont nem rugalmas, hanem plasztikus változások történnek felmelegedéskor, ennek eredőjeként fog lehűléskor "felfelé" görbülni a sík.
Az érdekesség nem is ez, hanem az hogy (főleg megfelelő hűtéssel) a jelenség nagyon pontosan tervezhető, a lézernyaláb megfelelő paraméterei esetén a szögbeli eltérés gyakorlatilag lineárisan függ attól, hogy hányszor pásztázták végig az adott vonalat, és ez a linearitás adott esetben derékszögen túl is megmaradhat.
Mindennek az tanulsága, hogy lézerrel mindent meg lehet csinálni, a csavarozáson kívül.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.07.05. 18:12
]]>
Amit konkrétan láttam ebben a témában: acélkonfekcióból épített parkolóházakba a nagy nyilású födémderendákat meghajlítják oxiacetilénnel, így előfeszítést érnek el, azaz megváltozik nyomatékdiagramja.
A munkálat végén rettenetes meleg van a műhelybe, nagyon nagy teljesítményű pisztolyokkal dolgoznak és nagyon lassan megy a folyamat.
Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2018.07.03. 23:32
]]>
Ipari folyamatoknál természetesen lényegesen nagyobb sebesség is elérhető.
Nade miféle varázslat ez?
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.07.03. 11:49
]]>
A kérdés így csak az, hogy hogyan.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.07.02. 09:03
]]>
Sokmindent meg lehet csinálni üvegszálból is, csak nagyon nagy munka a csíszolása.
Poliuretánból is ki lehet önteni rettentően komplex alkatrészeket, az öntőfomát olyan színten kidolgozzák, hogy a kész termék felülete tökéletesen síma.
Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2018.07.02. 07:34
]]>
A 16. századi jó minőségű glóbuszok például fémből készültek, amelyeket úgy állítottak elő, hogy először gömbháromszögeket alakítottak ki fémből, majd azt egy gömbfelületre kalapálták.
Valójában már jóval korábban is hasonló problémát kellett a kovácsoknak megoldani, amikor sisakot és páncélt gyártottak.
A modern tömeggyártás során szintén előkerült az igény, hogy a korábbiakhoz képest jóval komplexebb alakzatokat alakítsanak ki, például számítógépek bizonyos alkatrészeinél, de a hajók, repülők és autók finomabb, áramvonalasabb alakjaival kapcsolatban is.
A kérdés az, hogy manapság hogyan állítják elő az alább is látható alakzatokat?
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.07.01. 15:37
]]>