Nem tudom kitörölni a külső felületeket (ezek vonalak és nem felületek), de belül látszik egy aDS téridő, amiben 2pi sajátidőben egy megfigyelő visszatér a múltjába. Ezek a vonalak a belső felületen mind fényszerű geodétikusok és ezek is megfordulnak az időben, hiszen a tértengelyre merőleges síkban két időkoordináta van. De lehet, hogy csak képzelődöm.
Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2017.10.19. 14:30
]]>
]]>
]]>
]]>
]]>
]]>
A kölcsönhatás előtt és a kölcsönhatás után -vagyis minusz végtelen és plusz végtelen időben- a hullámfüggvény egyértelműen felírható adott bázison (általában impulzus-sajátállapotokon), a kölcsönhatásnak pedig meg lehet feleltetni egy lineáris operátort (mátrixot), ami a kezdeti állapotokat a végső állapotba transzformálja.
Lényegében ez az S-mátrix, bár természetesen sokrészecskerendszerekre is létezik kiterjesztése, a kvantumtérelméletben pedig igen fontos eszköznek számít.
Hátránya ugyan, hogy általában (1+1 dimenziótól és talán bizonyos nagyon speciális esetektől eltekintve) analitikusan nem számolható, de sokkal-sokkal könnyebben meghatározható, mint ha a célunk a kölcsönhatás teljes, részletes időfüggése lenne (főleg ha a kölcsönhatások is ismeretlenek).
Ez utóbbit kísérletileg sem könnyű vizsgálni, ellenben például részecskenyalábok ütközésénél a bemenő és detektorokra érkező nyalábok tulajdonságai elvileg meghatározhatóak.
Ebből lényegében az S-mátrix is meghatározható, amivel legalábbis az elméleti sejtéseinket is össze tudjuk vetni a mérésekkel.
Ezt most nem tudom jól megfogalmazni, de ha az ember szeretne "valami kvantumosat mondani görbült téridőn", akkor mindenképpen jó kérdés, hogy az adott téridőn egyáltalán lehet-e definiálni szórásmátrixot.
Fogalmam sincs, csak érzésre mondom, hogy ha lehet S-mátrixot definiálni, az azt jelentheti hogy a kvantummechanika még nem romlik el az adott téridőben. (ettől még lehet rossz a jóslás, de nem biztos hogy rossz).
Ha az adott téridőben van eseményhorizont, és bizonyos aszimptotikus tulajdonságok nem teljesülnek, akkor biztosan nem lehet definiálni S-mátrixot.
Feketelyukak jelenléte esetén például nem lehet, ezért is vezetett be Hawking egy "nem-S-mátrixot" a Hawking-sugárzás tárgyalására. (Erről semmi bővebbet nem tudok)
A De-Sitter téren megintcsak nem lehet. A De-Sitter tér Penrose diagramja:
A De-Sitter terek "kezdete" és "vége" vagyis a minusz és plusz elég távoli időkhöz egy vizszintes vonal tartozik.
Nem egészen értem pillanatnyilag, de talán nem túl nagy tévedés ha a következőt mondjuk: a hatások véges terjedéséből eredően a végső állapotot olyan kezdeti állapotok is befolyásolnák, amelyeket elvileg sem tudunk mérni, ebből eredően S-mátrixot nem lehet értelmes módon definiálni.
Ennél erősebben fogalmaznak: V. fejezetében.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2017.10.15. 22:53
]]>
Tehát ezek az egyenesek az egyetlenek, amelyek a hiperboloid felületét végig érintik.
Ha pl. pálcikákból kirakod (volt egy játék, ki kellett piszkálni egy halomból a vékony és hosszú pálcikák egyenként, úgy hogy a többi nem mozduljon- azokkal meg tudtuk csinálni) a hengert és a közepén átcsavarsz egy zsineget, össze tudod óvatosan húzni a hengert és közbe kicsit segíteni neki, hogy elforduljanak, akkor a egyköpenyű hiperboloid és a végén kétköpenyű kúp lessz belőle . Csak kellett hozzá egy lapos korong. Azt vágtunk lombfűrésszel, préseltlemezből.
Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2017.10.15. 17:02
]]>
]]>
]]>
Induljunk ki a Laci által adott három egyenletből.
Megkaphatjuk hogy:
Illetve:
Ebből pedig:
Ez az amit csúnyának neveztem.
Persze elképzelhető hogy valamilyen változóhelyettesítéssel javítható, de az integrált nem gondolom egyszerű módon eltüntethetőnek.
Ettől még lehetne vizsgálni valamilyen aszimptotikus esetet, pl tegyük fel hogy a gyakorlatilag pozitív/negatív volt hosszú időn keresztül, ekkor az integrál, illetve a th függvény tulajdonságai miatt átírható lenne
alakúra, csak sajnos ez utólagosan nem indokolható meg, vagyis egyáltalán nem garantált hogy az előjel nem oszcillál, így ez a közelítés sem lesz elfogadható.
Mindenesetre ha valakinek ötletet ad, az már jó.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2017.10.15. 13:21
]]>
(a geodetikusok gondolom a spirális vonalak lesznek, + a körök)
Statisztika: Elküldve Szerző: Macska Bonifác — 2017.10.15. 12:36
]]>
]]>
]]>
Úgy tűnik, hogy hipebolák a metszetek. De ahogy ahogy nő az egyik időtengely, úgy egyre kisebb a megfigyelő gyorsulása.
Statisztika: Elküldve Szerző: srudolf — 2017.10.14. 21:16
]]>