A grafit esetében vannak elektronok a vezetési sávban, és a lehetséges gerjesztések energiái lefedik a látható tartományhoz rendelhető energiákat.
A színes gyémántokat a szennyezések okozzák, ezek újabb nívó(ka)t adnak a sávok közé.
Konkrétan nitrogén-szennyeződés esetén a gyémánt lehet sárga, zöld vagy (ha a nívók eléggé kiszélesednek) fekete, a koncentrációtól függően.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2017.01.12. 15:24
]]>
]]>
]]>
A buborékoktól mentes jég áttetszőbb, így jobban meg tud nyilvánulni a spektroszkópiai tulajdonsága, konkrétan a vörös szín erősebb abszorbciója.
A szórás csekély szerepet játszik ebben az esetben az elnyeléshez képest.
takacs.ferenc.bp-nek pedig abban van igaza, hogy a jég valóban eltérő módokon keletkezhet, és ez erősen befolyásolhatja a szennyeződések/buborékok és egyéb hibák sűrűségét.
Az antarktiszi jéggel kapcsolatban azonban nincs teljesen igaza, pontosabban a jég korától függ a buborékok jelenléte.
Tipikusan a nagyon öreg, és nagy nyomás alatt álló jégből a buborékok lassan "kidiffundálódnak", ennek legszebb példáját is éppen az Antarktiszon figyelték meg.
Itt jég olvadásával felszínre kerülnek az öregebb jégrétegek is.
Ezen a képen vegyesen lehet látni öregebb, újabb, és vízből fagyott rétegeket is.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2017.01.12. 00:39
]]>
A jég is képződhet tengervízből, amikor például az északi sarkon télen befagy a tenger, amely kismértékben (nagy vastagságban) valóban kék (esetleg zöld), vagy képződhet édesvízből, és ennek is két fajtáját érdemes megkülönböztetni, a sok piszkot sodró gleccsereket, amelyek a piszok miatt fényelnyelő részecskékkel teltek, vagy például az antarktiszi hóból préselődött jeget, amely a sok átlátszó légbuborékon való szóródás miatt hófehér. Természetesen a zárványmentes átlátszó jég prizmaként is funkcionál, és megfelelő szögben a tenger mélyének kékjét is láttatja, más szögben pedig a világos eget.
Statisztika: Elküldve Szerző: takacs.ferenc.bp — 2017.01.10. 14:03
]]>
Két effektust kell megkülönböztetni, amikor a jég "színét" vizsgáljuk.
1. A jégkristályok felülete féligáteresztő tükörként viselkedik, így ha nagyon sok apró felületelem tudja szórva visszatükrözni a fényt, akkor a beeső fény "színétől" függő látványt kapunk, akár külső kristálylapocskák ezek, akár belső apró légbuborékok. A szabálytalan felületű, illetve a légbubborékos-opálos jég azért tűnik "fehér" színűnek, mert a fehérnek érzékelt napfény tükröződik vissza az apró felületelemekről. (Ha mesterséges színes fénnyel van megvilágítva, pl. egy jégszobor fesztiválon este, akkor ez a felületi szín sem lesz fehér.)
2. Annak ellenére, hogy a tiszta jégkristály átlátszó, azért az áthaladó fény egy része elnyelődik, egy része pedig szóródik a vízmolekulákon. A molekulaméret miatt az elnyelődés a vörös hullámhosszakra az erősebb, a szóródás pedig a kékekre, így nagy vastagságú jégen áthaladó fény végül egy kékes homályosságot kap, pont mint a nagy vastagságú levegőn keresztül a távoli hegyek képe.
Statisztika: Elküldve Szerző: Rigel — 2017.01.10. 11:24
]]>
-Miért fehér?
-Miért kék?
Mi az eltérés oka?
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2017.01.09. 11:43
]]>