Szobahőmérsékletű levegőt feltételezve, közönséges nyomáson, a nagyítások különbsége ezrelék alatti
Természetesen a feladatban szereplő bolygónak nem lehet ilyen a légköre.
Azt viszont biztosan lehet állítani, hogy ha elnyelés, és az ehhez szorosan kapcsolódó anomális diszperzió elhanyagolható a látható tartományban, akkor a lila felé az egyes komponensek egyre nagyobbnak látszanak.
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2017.06.18. 14:11
]]>
Statisztika: Elküldve Szerző: Zsolt68 — 2017.06.18. 12:09
]]>
Az optikai Lagrange-formalizmus alapja a legrövidebb optikai út elve, vagyis az az optikai pálya kitüntetett (valódi), ahol az optikai úthoz tartozó idő variációja eltűnik:
Itt ds az út mentén történő kis elmozdulás nagysága, átparaméterezhető:
A célunk ennek átírása valamelyik változóra, legyen ez most , vezessük be a jelölést.
Ekkor az analógia a mechanikával könnyen látható:
Innen megmaradó a megmaradó mennyiséget könnyű észrevenni. Most vizsgáljuk csak síkban a problémát, használjuk az változókat.
Itt a deriviálás "r"-szerint történik.
Mivel a feladat szerint gömbszimmetrikus a törésmutató, a Lagrange-függvény nem tartalmazza a szöget.
Emiatt a szögre vonatkozó Euler-lagrange egyenletéből:
Ezt kifejezve:
Ebből pedig, felhasználva hogy a dőlésszögre teljesül az , trigonometrikus átalakítások után valóban az jön ki, hogy:
Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2017.06.17. 16:20
]]>
]]>
]]>
]]>
]]>
]]>
]]>
]]>
A bolygó felé közeledő űrhajóból már messziről jól látszik a bolygótest, így optikai úton meghatározzák az átmérőjét.
Leszállás után az űrhajósok meglepetten veszik tudomásul, hogy a bolygótest valódi átmérője pont a fele a korábban mértnek.
Ellopták a bolygót? Esetleg a légkör fénytörése...
Kérdés: mekkora a levegő törésmutatója a bolygó felszínén?
(Optika vizsgazh feladat, 2. fizikus BSc, 2014.12.04.
A 84 vizsgázóból 6 foglalkozott a feladattal, érkezett 0 db helyes megoldás.)
dgy
Statisztika: Elküldve Szerző: dgy — 2014.12.16. 19:41
]]>