Néhány probléma, amit szerintem ezzel kapcsolatban is érdemes volna tisztázni:
1)Az egyik fontos kérdés, hogy hogyan történik a sejtek növekedésének és osztódásának az összehangolása, vagyis annak a mechanizmusnak a megismerése, amely révén az adott sejt "el tudja dönteni", hogy elegendő méretűre növekedett, hogy az osztódás biztonságosan kivitelezhető legyen.
Az eukarióta sejtek esetén ismert, hogy a sejtosztódási ciklusukon belül van egy "ellenőrzési pont" ().
A mitózis csak akkor indul be, ha előre rögzített feltételek maradéktalanul teljesülnek.
A sejtnek elegendő energiával kell rendelkeznie, funkcionálisan egészségesnek kell lennie, és a megfelelő külső jeleket kell megkapnia, mielőtt elindul a sejtosztódás. Ha az osztódás folyamata elindult, az teljesen irreverzivibilis.
A folyamat szempontjából fontos fehérjék (ciklinek, CDK-k) együttese a sejten belüli információknak nagyon széles spektrumára reagál egyidejűleg (pl: a kromoszómák megkettőződésének befejezésénél, illetve az esetleges DNS-sérülések esetén).
Adott fehérjék működését befolyásolva nagyon nagy, vagy nagyon kisméretű sejtek alakulhatnak ki az adott szövetben.
()
2) Ennél is érdekesebb a szöveten belüli kommunikáció problémája.
Külön érdekes kérdés, hogy az idegrendszerben, ahol az egyes sejtek növekedési irányai fontosak lehetnek, milyen mértékben lényeges a növekedő sejtek kommunikációja, illetve ez hogyan történik.
Ezzel kapcsolatban talán külön is érdemes megemlíteni azt a problémát, ami a sejtek közötti "ultragyenge fotonemisszió"-t mint biológiai kommunikációs lehetőséggel kapcsolatos. Sajnos ennek az irodalmában "biofoton" néven nagyjából azonos arányban találhatóak komolyan vehető, és ezoterikus cikkek, és a kísérleti adatok egy része sem egyszerűen reprodukálható.
()
()Statisztika: Elküldve Szerző: G.Á — 2018.04.13. 16:38
]]>