]]>
]]>
]]>
Aránylag kevés szó esik a tektonika szerepéről ha az életre alkalmas bolygókról beszélünk. Szerintem nélküle nehéz elképzelni hosszútávon, magasabb rendű élet megmaradását. Tektonikára ebből a szempontból mint az újrahasznosítás, biológiai körforgás egyik de talán legalapvetőbb motorjára tekinthetünk. Nélküle az élethez szükséges ásványok szépen lassan szeparálódnának, a tavak sókoncentrációja nőne a szárazföldről meg minden vízben oldódó anyag előbb utóbb a tengerben kötne ki. Persze ha az időjárás a mostani Földi rendszerhez hasonlóan működne?! Kérdés, lenének e szárazföldek? Az a gyanúm, hogy hosszú távon az újrahasznosításnak tökéletesnek (vagy szinte tökéletesnek) kell lenni a magasabb rendű élet hosszútávú fennmaradásához, ugyanis ha csak egy kis defekt lenne ezen a körforgáson akkor belátható időn belül elfogyna a nyersanyag az élet állandó újratermelődéséhez és felhalmozódna pl. a tengerek üledékében. Nem tudom, hogy ezt az újrahasznosítást meg tudja e oldani, vagy helyettesíteni tudja e maga az élet (flóra, fauna)?
Ha a Marsot valamikor élővé szeretnénk tenni (vagy reszuszcitálni) ami szerény véleményem szerint reménytelen dolog, akkor ezt a problémát is meg kéne oldani sok mással együtt. A másik dolog, hogy egy tektonika nélküli égitesten mint pl. az Európa, fenn maradhat e az élet még ha van is elég víz, építőanyag és energiaforrás...?
laikus
Statisztika: Elküldve Szerző: Vendég — 2014.04.06. 10:15
]]>
]]>
"Egy új modellszámítás szerint ha egy bolygó nem elég kicsi, nagy valószínűséggel akkor is alkalmatlan lesz bármilyen létforma hordozására, ha egyébként központi csillagának ún. lakhatósági zónájában kering.
Az elmúlt 20 év során a más csillagok körül keringő földszerű bolygók keresése jelentősen felgyorsult, az utóbbi években főleg a Kepler-űrtávcső megfigyeléseinek köszönhetően. A Keplerrel, de a földfelszíni távcsövekkel végzett észlelések alapján is a kutatók számos olyan planétát detektáltak, melyek első pillantásra sok hasonlóságot mutathatnak a Földdel. Közülük néhány ráadásul csillagának ún. lakhatósági zónájában kering, abban a régióban, ahol egy kőzetbolygó felszínén a víz sokáig folyékony állapotban létezhet. Ezek elsődleges célpontjai azon kutatásoknak, melyek az élet Földön kívüli jeleit keresik. Egy csoport most azt vizsgálta, hogy miként keletkeznek ezek a bolygók, és eredményeik szerint a korábban gondolttal ellentétben sokuk tulajdonságai nem is megfelelőek az általunk ismert létformák számára. Az találták, hogy azok a planéták, melyek kisebb mag körül növekedtek, alkalmasak lehetnek az élet számára, míg a nagyobb objektumok inkább mini neptunuszokká fejlődnek, vastag és valószínűleg teljesen steril atmoszférával.
Statisztika: Elküldve Szerző: Banzai — 2014.03.18. 08:59
]]>